Kórházaink névadói és az építés legfőbb támogatói I. - Kolos füzetek (2016)
újból berendezte és a közönség kényelmére való tekintettel gazdagon felszerelte. Maga számára pedig villát építtetett. Mindezekből pedig az látszik, hogy Vaszary Kolos pannonhalmi főapátként gondos gazda és bőkezű mecénás volt. Simor János bíboros 1891. január 23-án bekövetkezett halálával az esztergomi érseki szék megüresedett. Mivel a dualizmus korában az uralkodó főkegyúri jogát a magyar vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésén keresztül gyakorolta, a főpapi kinevezések előkészítése a magyar kormány feladatkörébe tartozott. A kormány potenciális jelöltje Samassa József egri érsek lett, míg a Szentszék Hidasy Kornél szombathelyi püspök kinevezését szerette volna elérni.8 Hosszas és meddő egyeztetések után október elejére a kormány is belátta, hogy nem tarthatja tovább üresedésben a prímási széket, s az egyházpolitikától magát teljesen távoltartó Vaszary Kolos pannonhalmi főapát jelölésére gondolt. Csáky Albin vallás- és közoktatásügyi miniszter október 8-án közölte bizalmasan Vaszaryval a kormány e szándékát, aki először visszautasította azt, majd Csáky rábeszélésére végül beleegyezett jelöl tetéscbe.9 Érseki kinevezésére 1891. október 27-én került sor, majd 1892. február 7-én püspökké szentelték. Nem sokkal később, 1893. január 16-án megkapta a bíbo- rosi kalapot is. Jó pásztorként nagy hangsúlyt fektetett a pasztorációs tevékenységre. Már érsekségének első évében, 1892-ben, felállította a Budapesti Helynökséget. A hitélet elmélyítésére csak Budapesten 8 templomot építtetett. Támogatta a szerzetesrendeket. Pesten letelepítette a lazaristákat, domonkosokat, Notre-Dame de Sión apácákat, Esztergomban a Szatmári Irgalmas Nővéreket. Az ifjúság megmentése érdekében szorgalmazza a Szent Imre Egylet fölkarolását, támogatta a katolikus egyesületeket. A plébániák helyzetének megismerésére 1911-12-ben egyházlátogatásokat tartott, amelyre előtte 60 évig nem volt példa. Szűz Mária nagy tisztelője volt, akiben mindig Magyarország oltalmazóját látta. Ezért a millennium alkalmából, 1895-ben az ő kérésére engedélyezte XIII. Leó pápa a Magyarok Nagyasszonya ünnepét (október 8.). Fontosnak tartotta, hogy hívei elé példaképeket állítson. Ezért kezdeményezte a kassai vértanúk boldoggá avatását, s ezt 1905-ben siker koronázta. Vaszary Kolos kormányzásának időszakára esik az egyházpolitikai harc és a liKőrösi: i. m. 246-247 8 Meszlényi: i. m. 328. 9 Keményfy: i. m., 78-79. 15
