Lánczos Zoltán: Komárom és Esztergom megyék helynevei a XII. századtól napjainkig - Kézirat (1977)

56

? A R J Á N I TANYA « Tarján ötk. külterületi*.

TATA * üdülőhellyé nyilvánított járási es ékhely, járási jogú város. 1938-ban két önálló kösaégből tatából és MfimMl egyesült % taté várossá. 1945 után Tata néven lett város. Gimnázium* alatt nanutv*- déss neandervölgyi Ősember telephely maradványaira bukkantak. Már a XX. szd-ban bencés kolostor állt a véres helyén. 1505 körül mér véresként említik.

TATAftÁKYá » Komárom menye seákhelye. Alsó- , Felsődaliából» Bánhidéból ás Tatabányából épült össss 1947-ben. dóssá tartósé lakott hely a Gerecsén t Koldus«sáliás.

Hat kerületből áll. As ország bányász fővárosának is mondják. Ssénbér^ál 1896 óta működnek.

TATAI VT • Ssőny nk. belterülete»

TATAI VIZ * aa Atalér egykori neve.

TATAI VÍZFOLYÁS * as Atalér Tata és Dunnáimé*

kösöttl szakaszának neve. *k§ki Tatai pataknak is mondják.

TATÁK bZálL As * dűlő Csév határában.

T A T A R U T í> 0 L 6 « Acs egyik dűlője.

TATA SLAVORJCALXS » Tetatővároe neve a XV.

e sósadban«

TATATOVArOS * 1- Tata.

TATAYÁK F 0 R R A S A « a tatai vár déli tövében ered.

TATÁR32ÁLLÁ3 »8 § $ m Keestölc egyik dűlője.

tűnőn PUSZTA * Negynegyer tartonéka.

TARKÁN! * magyar Alu Győr és Komárom megy# határén.

Gtk. e komáromi járásban.

TAT * nktk e dorogi járásban e Óvna mellett. 1181-ben

említi egy oklevél. A török háborúk végén puestult el» e aVIII. esd-ban újra felépült.

TÁTI 8 ZZ OS T - a hunén Tét köaaléban.

TEJHEGYI SZŐLŐK » Acs külterülete.

tus Htot * Tardo*bányától É-ra lévő doabozata a

Gerecse hegységnek. Van Kié- és Nagy- Teke hegy.

HKS TÓ »1. Cseks tó.

TEKERCS PATAK * Nessmély mellett.

TEKERCS VÖLGY * a Oereese hegység kiss völgye kis

patakkal bátorberek közelében.

* azonos a Cseke tóval» mely eleinte Csomódhoz tarozott és csak elírásként szerepel egyes régi iratokban “Teke" néven.

TEKE TŐ