Lánczos Zoltán: Komárom és Esztergom megyék helynevei a XII. századtól napjainkig - Kézirat (1977)

4

MXOJK«IZlS«

atSJBKStsBÄ*r«BS. «*:««»«!«»»*

At egyesített Komé rom- ét Ksstergom megyék székhelye 1950« méretűt 16.-« ét« - « 4545/1949./259./ M.T. tt. rendelet

alapján - iatabénya lett.

Esztergom megyeszékhely jelleg« tt ujrtrendetée után átmenetileg megmaradt, ceak 1952-ben aiünt meg. 1952 augueetusában történt meg a megye tanácsa végrehajtó bieotttágáaak

tényleges áthelyezése tatabányára.

á megyei tanácsok ftléIlitátérnék szóló 145/1950.M.7. tzému rendelet értelmében ttoknak a városoknak esetében, amelyek jogállásuk szerint törvényhatósági városok voltak, a jogállásuk a megyei tanácsok felállításénak időpontjától /1950. jul.15.~tCl/ megszűnt, és a megye területi hatásköre a városokra ia kiterjedt.

Rövidítések:

mv * megyei város • v * város

nk * nagyközség önálló tanáccsal.

nktk * nagyközségi kösöstaaáes társközsége.

ötk * önálló tanácsú község.

ktk « községi közös tanács téemköseégt.

tad » század.

É « észak. K * kelet. & » dél.

Ny a nyugat. EK« ésefckelet. ÉNY* északnyugat.

DK * délkelet. DNY* délnyugat.

Komárom megye adatai az 1970. évi statisztika ezerlnt i Területe J 225,010 hektár. Nápeaaége i 501,780 fő.

Városainak száma i 5 dórátok száma t 5