Lánczos Zoltán: Komárom és Esztergom megyék helynevei a XII. századtól napjainkig - Kézirat (1977)
45 FlU PUSZTA • e néven szerepelt Péliföldezentkwcit ft XXXI» szd-ban. P É N Z A S k S » bajét határéban lévő legelő neve» tiff S I • á 1 Sütő » Áce köss ég egyik dűlője* PfKZBSMALOM » hires malom ft X?« szd-ben Komé romt dl nem »bobse» fíUHÍ C 9 egy érek neve üömös falu határéban. mr a legrégibb oklevelekben is aze- repel» m H' n EIQÍ * a Vértse hegye» 429 m» magas. PIARISTA KERT * Így nevették Tatén a volt kegyesrendi gimnázium fás ligetét» PIARISTA KÚT * egy tetei kút. H H£ 8C * Kév-r.gmorom egyik neves utcáját hívták így» ?alaha Mátyás királynak veik itt esép gyümölcsöse. /Vasárnapi Újság» 1667» évf. S. ezé«./ PILXSCSÉV • ötfc. & dorogi járásban. PUISCSlV VASÚTI tiSGUU" Filiscsév Utk» belterületének egy része. PinFCLPSZEHKEJÍSZ! pussta * Bajéthos tartósé búcsújáréhely, mely e XIII. asd-ban már népes település volt. í ély néven emlegetik as oklevelek. PILISMARÓT * ötk. ft dorogi járásban. PILISI SIHfUUX * ötk. ft dorogi járásban. PIRCÉK « Tokod nk. külterület#• PISZKE £ közu eg, mely 1947 után beolvadt lábatlan feÖ&Bégbt} # PISZUCZPBÜKIA * mészkőtelep Piszke aellett. FISZHICE HEGE « 99? «. magas hegy Piszkénél. PUZnCEI ÜAELAHG • a Qerecse leghosszabb barlangja 458 méter magasságban a tenger- szint felett, lábatlan mellett, dérhaté folyóséinak hossza kb.220 a. PISZNICKI KŐFEJTŐ TELEP ■ lábatlan «ellett. PLÉBÁNIA MAJOR » Kurt község majorja. PLKBÁHVÜ TANIA * Ács egyik tanyája volt.
