Kalot Népfőiskolák, emlékkiállítás. Ismertető a népfőiskolák történetéhez (1988-1989)
Ennek keretében szociológiával, erkölcstannal, írással, fogalmazással, számtannal, mórtannal, történelemmel, földrajzai, kémiával, természetrajzai, közgazdasággal és joggal foglalkoztak a hallgatók. Az ország második, s a Dunántúl első népfőiskoláját dr. Dreptner Tibor miniszteri tanácsos a következő gondolatokkal indította útjára : " Ma már, s a jövőben egyre inkább a tudás, a műveltség nélkül nem boldogulhatunk. ... Az ál lám mind nagyobb terheket lesz kénytelen róni polgáraira, ha meg akar felelni kötelességeinek, ha előbbre akarja vinni az ország ügyét ... Egy művelt embernek nem elég az a tudás amit beléje vertek négy vagy hat elemi osztályban, azért sem, mert az kevés egy egész életre, de azért sem, mert abból hosszú éveken át sokat felejt, s végül azért sem, mert sok dolgot nem tanulhatott meg akkor, amire az életben szüksége van, s amelyeket akkor még nem lett volna képes megérteni Ezeket a hiányokat pótolni, a gyakorlati élet számára nevelni, s tanítan1 van hivatva a népfőiskola " /Esztergom, 1921 8. sz./ Az esztergomival párhuzamosan Dorogon és Táton is sor került egy-egy tanfolyamra A sikeres kezdet nyomán a VKM Esztergomban a Tanítóképző Intézetben rendezte meg az el sö országos népfőiskolái előadókópző tanfolyamot A kitüntető érdeklődés érzékelhetően növelte a népfőiskola népszerűségét 1921 őszén ennek megfelelően már hat tanfolyam beindítását tervezték a városban működő olvasókörök, egyesületek, kongregációk tagságára építve. A Belvárosi Földmíves Népfőiskola, a Földmíves Női Népfőiskolái Tanfolyam, a Szentgyörgymezői Földmőves Népfőiskola, az Ipari és Kereskedői Népfőiskola, az Ipari Munkásnők Népfőiskolái Tanfolyama valamint az Úrihölgyek Népfőiskolái Tanfolyama 37 előadó közreműködésével 1076 órában nyújtott új Ismereteket. Az előadók az egyes foglalkozásokat korszerű eszközök segítségével szemléltették, kirándulásokkal és színházlátogatásokkal fűszerezték. Az esztergomiakkal párhuzamosan Dorogon, Táton, Süttőn, Tokodaltárón, Bajnán és Nagysápon nyíltak népfőiskolái tanfolyamok. 1922 nyarán a város ismét megkapta a népfőiskolái előadókópző tanfolyam rendezési jogát. A mozgalmat felkaroló szabadoktatás kora azonban ekkorra már lejárt. Klebelsberg Kunó koncepciójának nem ez, hanem az Iskolánkívüli népművelés felelt meg. így, bár 1922 ben és 1925-ben sor került még egy-egy esztergomi népfőiskolái tanfolyam beindítására, lezárult az állam által támogatott népfőiskolái mozga lom korszaka. Feledésére csak jó évtizeddel később, immáron egészen más körülmények között került sor országosan és helyben egyaránt. A Komárom Vármegyei Közjóiét! Szövetkezet Népfőiskolája /1940-1944/ E népfőiskola 1940 januárjában kezdte meg működését Tatán a Levente Otthonban. Az első két hetes bentlakásos tanfolyamot további hat követte Az utolsó 1944 márciusban zárult. A tanfolyamokon ez Idő alatt összesen 174-en vettek részt. A képzés célja az volt, hogy a 10 30 holdas gazdák alkalmassá váljanak a korszerű földművelés megvalósításé ra: a Közjóléti Szövetkezet helyi csoportjának vezetésére, a helyi közigazgatási szervek munkájában való részvételre, a lakosság érdekeinek képviseletére Az elképzelések elméleti alapjait a dr. Magyari Zoltán vezette Magyar Közigazgatástudományi Intézet, s annak a tatai járást tudományos alapossággal ismerő munkatársai Benda Kálmán, Kiss István és Szaniszló József vetették meg. A ta nárok zöme a Magyar Közgazdaságtudományi Intézet munkatársai közül került ki, de tanítottak itt Györffy kollégisták, s megfordultak Tatán a népi írók olyan képviselői is mint Veres Péter, Darvas József, Erdei Ferenc.
