Jelentés … Magyarország selyemtenyésztésének és selyemfonó iparának állapotáról az 1911. évben különös tekintettel Esztergom vármegyére (1911)
9 Ugyancsak üzemben volt 4 tolnai fonodával kapcsolatos sodrógyár, mely 6,500 kilogramm sodrott selyemszálat (Organsin) állított elő. A gyengébb minőségű selyetnszalak sodrása szükséges, mert különben nem használhatók a szövésnél. A sodrógyárban 82 munkásnő volt alkalmazva. Selyem sodr* Ezek után áttérek Esztergo m vármegye selyemfe- nyésztésének részletes ismertetésére. A vármegyében 1911-ben némi emelkedést látunk a tenyésztők számánál. Ennek következtében a gubótermés nagyobb volt a tavalyinál. Ugyanis 1910- ben 3,790 kilogramm gubót termeltek és ezzel szemben 1911- ben 5,619 kilogramm volt a gubótermés, amelyért 11,601 koronát fizettünk ki. (Lásd az l-sö számú táblás kimutatást 14. oldal). A gubóvételárat a következő beváltó állomásokon fizettünk ki,' nevezetesen : Ebeden 6,245 : Dorogon 2,852, együttvéve pedig 9.097 koronát fizettünk ki. Szembe fog ötleni, hogy a vármegyében termelt gubó vételára és a beváltó állomásokon kifizetett összeg között 2,504 korona különbözet mutatkozik. Ez onnét ered, hogy sokan a tenyésztők közül a szomszédos Vármegyében lévő beváltó állomásokra vitték a gubót. Ha a gubó vételárához hozzáadjuk a gubóbeváltó állomásokon kifizetett 1,777 koronát, akkor- 1911-ben a vármegyében a selyemtenyésztés után 13,378 korona keresethez jutott a nép. A selyemtenyésztés megkezdése óta kifizetett összkereset pedig 113.246 koronára rúg. (Lásd a ll-ik táblázatot 15. oldalon). Ezen füzet 16-ik oldalán levő IV-ik számú táblázatban kimutatjuk azon eredményt, amelyet egyes községekben elértek a selyemtenyésztők. Vannak községek, amelyekben a Esztergom vármegye selyem - termelése I9!i-beij Selyem - tenyésztésünk fontossága
