Jelentés … Magyarország selyemtenyésztésének és selyemfonó iparának állapotáról az 1907. évben különös tekintettel Esztergom vármegyére (1907)
12 szokatlan a nép előtt, miután több értelmiséget kíván, mint fizikai erőt. Fonodáink létesítésénél mindig tekintettel vagyunk a helyi viszonyokra, kivált a népességre és ennek hajlandóságára az ipar iránt. Szem előtt tartjuk azon helyes elvet, hogy megfelelő vidéket keressünk az iparnak, s ne teremtsünk ipart minden áron és melléktekintetekből olyan vidéken, mely arra nem alkalmas. Számolnunk kell azonban azon eshetőséggel is, hogy a munkásviszonyok rosszabbodása esetén a helyi munkás viszonyok között nem boldogulunk. Ilyenkor kénytelenek vagyunk más vidékről szerezni munkásnőket fonodáink számára. így például a komáromi selyemfonoda részére már régebb idő óta Maros-Torda vármegyéből Mezőbándról és a szomszédos községekből hozatunk munkásnőket. E téren mindenkor hálára kötelező támogatásban részesített bennünket néhai Sándor Pál mezőbándi földbirtokos és hathatósan támogat ma is a Székelyföldi Kirendeltség vezetősége Marosvásárhelyen. A legutóbbi időkben Finna János Hunyad vármegye marosillyei járási főszolgabíró volt szives figyelmeztetni bennünket, hogy járásában volnának munkásnők, a kik hajlandók elmenni távolabb vidékre is. Ezen útmutatás folytán Marosillye községből vittünk munkásnőket a lugosi selyemfonodába. Esetleg innen fogunk szállítani munkásnőket más fonodákba is. Midőn nevezett főszolgabírónak szives közbenjárásáért e helyen is legbensőbb köszönetiinket fejezzük ki, egyúttal kérjük az ország összes főszolgabiráit, miszerint szíveskednének tudomásunkra hozni, ha községeikben találkoznának olyan munkásnők, akik hajlandók távolabb vidékre is elmenni. Végül hálásan emlékszem meg mindazokról, kik különösen Esztergom vármegyében ezen évben is jó indulattal voltak szívesek felkarolni a selyemtenyésztést. Elsősorban a vármegye hatóságainak és az államépité- szeti hivatalnak fejezem ki legbensőbb köszönetemet hathatós támogatásukért. Köszönettel adózom továbbá: Kollár Károly esztergomi helyettes polgármesternek és L i t s a u e r Sándor esztergomi elemi iskolai igazgató tanítónak, Szabó Endre szö- gyéni tanítónak, kik a selyemtenyésztés és szederfatenyésztés lelkes felkarolásával közreműködtek a jó ügy fejlesztésénél.