Jelentés … Esztergom vármegye selyemtenyésztésnek állapotáról az 1903. évben (1903)

24

Ugyancsak nagy súlyt fektetünk arra, hogy a gubóbeváltók és az osztályozok minden irányban a legrészletesebb kioktatást nyerjék, mert csak igy lehetnek segítségére a tenyésztőknek.

Ilyen oktatónőt a felügyelőség Ebedre küldött.

Mindezek után nem az én feladatom nyilatkozni abban az irányban, hogy az ország közgazdaságára nézve milyen fontossággal bir a selyemtenyésztés és a selyemipar végleges meghonosítása. Lehetnek olyanok, kik elfogultnak tartanának ezen kérdés tárgyalásánál, valamint azon kérdés fejtegetésénél, hogy selyemtenyésztésünk és selyemfonóiparunk jövőjét mennyire biztosítják az ország éghajlati és gazdasági viszonyai és a magyar selyem versenyképessége, de kötelességem, hogy mindenkit kérjek és felhívjak arra, hogy ha ez irányban bármely felvilágosítást kíván, úgy forduljon a selyemiparnak a művelt világon ismert bármelyik góczpontjához és itt meg fogja tudni azt, hogy a magyar selyem természetadta kitűnőségénél fogva épen nem áll mögötte a világ bármely selymének, sőt nagyon is előkelő helyet foglal el.

Miért is nagy hiba lenne és ezért bátran megróhatna bennünket az egész világ, ha Magyarország ezen előnyös helyzetet a selyem- piaczon a legnagyobb erélylyel és következetességgel ki nem használná az egész vonalon.

Kegyelmes Uram ! Most, midőn az ország és Esztergom vármegye f. é. selyemtenyésztéséről szóló jelentésemet bátor vagyok felterjeszteni, kezeimhez jut Nagyméltóságodnak tudósítása, hogy miután 8 évig a földmivelésügyi kormány élén állt, most megválik viselt { állásától. Kegyelmes uram minisztersége jóformán egy harmada azon dőnek, amióta fennáll az országos selyemtenyésztési felügyelőség, iíz az utóbbi nyolcz év valóban fontos időszak volt selyemtenyésztésünk és selyemfonó-iparunk fejlődésére nézve.

Szerénységünk tiltja, hogy elébe vágjunk az ország gazdaközönségének hálája kifejezésénél, amelyet Nagyméltóságod iránt