Jelentés … Esztergom vármegye selyemtenyésztésnek állapotáról az 1903. évben (1903)
20 Örvendetesnek mondom a vármegyében a szederfaállomány gyarapítását a folyó évben is, hiszen 1,525 darab fiatal szederfa lett kiültetve és pedig a községek saját faiskolájukból kiültettek 1,425 darabot; az országos selyemtenyésztési felügyelőség pedig magánfeleknek kiosztott 100 darab szederfát és 48,000 darab 2—3 éves csemetét. E helyen azonban csak azon községeket sorolom fel, a melyek saját faiskolájukból az idén legtöbb szederfát ültettek ki. Ezek a következők : Sárisáp 320 drbot, Dorog 282 drbot, Kisujfalu 204 drbot, Lábatlan 133 drbot, Libád 92 drbot, Ung 92 drbot és végül Béla 80 darabot ültetett. A szederfának ezen szorgos gyarapítása határozottan abban gyökeredzik, hogy az elöljáróságok már tudják, hogy egyedül a szederfa bősége biztosíthatja a selyemtenyésztés jövőjét. A szederfaállomány lassú gyarapodását azonban eddig sem a fák hiányának, hanem azt inkább a meglévő fák hiányos gondozásának, ápolásának kell tulajdonítanunk. A szederfák gondozásához tartozik természetesen az is, hogy a selyemtenyésztés ideje alatt a tenyésztők kíméljék a fákat. Ez azonban csak úgy érhető el, ha a községek ellenőriztetik a lombszedést. Ez irányban Bucs község volt szives intézkedni. De viszont nemcsak hátrányos, hanem elszomorító is, ha a szegény selyemtenyésztő saját községe területén nem találja meg a szükszéges lombot és ennek beszerzése végett kénytelen elmenni messzeföldre, ha eddigi fáradságát koczkáztatni nem akarja. A lombnak ezen fáradságos, sőt költséges beszerzése mennyire csökkenti a selyemtenyésztés után várható jövedelmet, azt tudja minden tenyésztő. De tudják a tenyésztőink azt is, hogy jövedelmük mennyire csökken az által is, ha silány gubót hoznak beváltásra. Valamint tudják,' hogy a gubó silányságát többnyire a lombhiány okozza. Hiszen a selyemhernyó nem önmagából készíti a selymet, hanem feldolgozza azon selyemanyagot, a melyet a szederfalevéllel magába felvesz.
