Jelentés … Esztergom vármegye selyemtenyésztésnek állapotáról az 1903. évben (1903)

Másrészt ma már ritkábbak azon panaszok, hogy a vetéseket eltiporják olyan utak mentén, a hol szeder'fák állnak. Mert mindinkább követik azon javaslatunkat, hogy a gyümölcsöt termő szederfákat gyakrabban csonkítsák, vagy beoltsák a fiatal fákat olyan gályákkal, amelyeket gyümölcsöt nem termő fákról szedtek. — A beoltott fáknak még azon előnye is van, hogy nagyobb és emellett tápdús lombot hoznak.

Nem mulasztottuk el tudakolni a községeknél, hogy tényleg fordultak-e elő panaszok ilyen kártételek miatt és örömmel mondhatjuk, hogy a 2,884 község közül egyetlen egyben nem fordult elő ilyen panasz.

Az sem lehet mentő ok, hogy pillanatnyilag nem rendelkeznek a szükséges szederfával. Hiszen, ha évtizedeken át nem gondoltak a fásításra, úgy nem követnének el nagyobb mulasztást most sem, ha esetleg egy-két évig várnak, amig t. i. elegendő mennyiségű szederfa áll rendelkezésükre.

Ezért kérve-kérem az arra hivatott tényezőket, hogy ne gyengítsék a selyemtenyésztés és a selyemipar érdekében egy negyedszázaddal ezelőtt megkezdett törekvést, hanem inkább tegyék meg jóindulattal mindazt ami okvetlenül szükséges az ügy végleges befejezéséhez.

A szederfák ültetésének megszorítását hihetőleg sokan azzal a kecsegtető reménynyel teszik, hogy más érdekeknek fognak szolgálni azzal, ha a közterületeket és kivált a közutakat másnemű fákkal ültetik ke.

Noha tudvalevő dolog, hogy az országban sehol sem lehetett folytatni, annál kevésbé megkezdeni a selyemtenyésztést, hacsak a közterek és első sorban a felügyelet alatt álló közutak nincsenek beültetve szederfával.

Sokan azt mondják, hogy untig elegendő szederfa van. Vájjon nem-e azért hangoztatják ezt, hogy meneküljenek a szederfa- tenyésztéssel járó fáradtságtól. Az illetők nem is gondolnak arra, hogy idővel, ha emelkedik a selyemtenyésztők száma, vagy ha kedvezőtlen időjárás következtében egyik évben rosszul fejlődik a levél, akkor kétszeresen érezhető lesz a lombhiány.