Jelentés Esztergom szab. kir. város 1923. évi közállapotáról (1924)
— 13 lodern, nagy ipartelepet rendezett be. á. kékfestő üzletet a város minden polcra ismeri, annak régi hire és keres- :edelmi becsülete van és azt a szor- :almas polgári munkát, melyet a kók- estő iparban egyesült Matus és Farkas páros polgárok közismerten fejtettek ki, tz idegen tőke bevonásával létesült parvállalat csak megkoronázta. A befektetett idegen tőke sok száz nillió koronára rúg, amelyet a fent- smlitett két iparos polgár erénye, izorgalma és munkája a város gazdasági erősbödésére, fejlődésére hatvá- lyozottan fog gyüraölcsöztetni s reraél- íetőleg még több idegen tőkét fog ide- jsalni, hogy azt a magyar feltámadás, i magyar gazdasági élet megerősödésére és a ínagyar kultúrának szolgálatba állítsa. A város képviselőtestülete a vállalkozás iránti megértését azzal szolgálta, hogy az Árok-sor szabályozásával kapcsolatosan a 431/1923. kgy. sz. határozatával akkora telket bocsájtott az új vállalat rendelkezésére, mely annak nemcsak a mai keretekben való létesü- lésót, hanem a jövőbeni fejlődését is lehetővé tette. A Hercegprimási és Eggenhoffer-fóle téglagyár — üzemének kibővítése mellett — egy egészen új iparvállalatot létesített és pediglen kerámiai cikkek gyártására. Az ugyancsak sok száz millióval létesített ipartelep a befejezéshez közeledik és munkáját tavasszal meg fogja kezdeni. A létesült kerámiai gyár nemcsak a békeszerződés által e téren beálló hiányokat fogja pótolni, hanem itt Esztergomban egy új és virágzó ipar- vállalatot fog jelenteni és igy a város válságos gazdasági helyzetén javítani. Versenyképességének biztosítása céljából külön ezen iparággal foglalkozó és kiterjedt piaccal rendelkező német érdekeltséget igyekszik megnyerni. Egyelőre kiváló és e téren gyakorlati tapasztalattal biró német vegyészt állított be. A város villanytelepén az áramfejlesztő ^épek leszerelésével üresen maradt épületrészek ugyancsak ez évben újabb gazdasági életnek váltak forrásává. Wascha József wieni lakós textilgyár céljaira igényelte és a város közönsége 327|923. kgy. sz. határozatával ezt a fenti célra 10 évre bérbe is adta, egyben azt a vállalat gyors lóte- sülése céljából amortizációs kölcsön alakjában visszafizetendő 20 millió korona összeggel a gyár céljaira át is alakította és azt a vállalatnak már át is adta. Minden reményünk megvan, hogy az így létesült textilvállalat Esztergom város gazdasági életének egy erős, hatalmas tényezője lesz és a kereseti lehetőségeket javítani fogja. A csendesen, de anuál eredményesebben dolgozó és a város háztartása szempontjából jelentős vállalkozások között meg kell említenem a Hangya Szövetkezet kipróbált fiókjai mellett, a Dorogi Bányamunkások Gazdasági Szövetkezetét mint olyat, amely ugyancsak bekapcsolódott a város gazdasági életébe s tevékeny gazdasági munkát fejtve ki, a város egyik erőforrásává lett. Azon szociális tevékenység mellett, amely a bányamunkások vagyoni és kulturális szükségleteit célozza kielégíteni, magának a városnak is a forgalmi adó utján jó pár millió jövedelmet is jelentett. Ezen szociális feladat elismeréséül a város a szövetkezetnek készségesen engedte át a városi ingatlanból kórt bérleteket. Az itt említett és nagyobbrészt újonnan alakult vállalkozások a város talajából kinőtt, régi és neves ipari, gazdasági és kereskedelmi vállalataikkal együtt, mindannyian átérezték azt a nagy válságot, amelybe a világháború és az azt követő forradalmak országunkat és vele a magyar városokat juttatták ; azokat a városokat, amelyek gyűjtőhelyei minden nemzeti erőnek és kultúrának és amelyek az állami és helyi közigazgatás elvégzése mellett mindig és miudenkor szociálgazdasági, ipari, kereskedelmi, földmivelésügyi, kulturális és katonai célokért és érdekekért erejüket megfeszítve rendületlenül dolgoztak. Ami ebben az ezeréves országban kultúrát, ipart, kereskedelmet, nemzeti érzést, gondolatot jelent, az mind a magyar városok talajából nőtt ki és
