Javaslat Esztergom sz. kir. rendezett tanácsú város bel- és külgazdaságának emeléséről (1897)

6

gélhetési forrást biztosított a polgároknak; tehát általános jólétnek örvendhetett Esztergom.

E fény már rég elhomályosult, Esztergom királyi székhely megszűnt lenni. Az ország fővárosa, ez a megifjodott és folyton viruló fiatal asszony amint terjeszkedett, amint szépült és nagyobbodott, a szerint fogyott a régi dicsőségünk, a szerint hanyatlott az iparunk, kereskedelmünk. És ma e város léte küzdéssel teljes. Miért ne ragadnék meg tehát az alkalmat arra, hogy városunk anyagi viszonyai rendezettebbek, polgárai ismét vagyonosakká legyenek.

Sok kiaknázatlan forrás van rendelkezésünkre ma; és valamennyit fokozatosan jövedelmezővé tenni épen ma szükséges. Apró dolgok ezek. Talán ép ezért nem tűntek fel előttünk eddig. Sok apró forintot jövedelmezhetnek azonban a városnak és együttesen szép összeg kikerül belőlük.

A városnak szoros értelemben vett mezőgazdálkodása, ennek számtalan, hasznot hajtó ágai míg egyrészről helyes kezelés mellett jövedelmezőkké tehetők, másrészről pedig a modern reformterveket a gazdák indirecte úton tehetik magukévá.

Ily reformtervek ma a következők :

1. a városi tulajdont képező szántóföldek jövedelmezőbbé tétele;

2. a városi rétek intensivebb mívelése által azoknak hasznosítása;

3. a városi közlegelő rendezése, javítása és befásítása;

4. a bányák jövedelmezővé tétele;

5. az állattenyésztés meghonosítása tiszta fajta, törzskönyvezett tenyészállatok beszerzésével;

6. a lónevelés;

7. a városi major felépítése, tekintettel az állattenyésztés érdekeire ;

8. a gyümölcstenyésztés előmozdítása;

9. a szőlőművelés visszaállítása;

10. Szederfatenyésztés, tekintettel a selyemtermelésre:

11. a pöczék ürülékeinek és az utczák söpredékének, vágóhídi anyagoknak mezőgazdasági czélokra való felhasználása

12. a város mint jégtermelő.

13. a háziipar meghonosítása.