Javaslat Esztergom sz. kir. rendezett tanácsú város bel- és külgazdaságának emeléséről (1897)
3-t let és az utszélek szederfákkal lesznek befásitva, eljő az idő a selyemtenyésztés elkezdésére. Mindezek pedig oly tényezőkké válhatnak népünk életében, amelyek segélyével anyagi javulás allhat be és a közerkölcs megmételyezésétől sem kell tartanunk. ILI. Rész. IV. FEJEZET. Befejező közlemény. Esztergom szab. kir. város gazdasági viszonyainak rendezése, — mint számtalanszor hangsúlyoztuk, — egyike a leghalaszthatlanabb teendőknek. Nem hisszük, hogy volna e városnak olyan polgára, aki eme fenti állításunkat kétségbe vonná. Egy város fejlesztése óriási áldozatokat követel. Városunk anyagi terhei oly súlyosak ma, hogy azokon könnyíteni okvetlen szükséges. Ezek a terhek nem egyedül magát a várost, mint erkölcsi testületet terhelik, hanem az adózó közönségnek minden rétegét. Ez utóbbi ennek következtében a 100°/o-ot megközelítő pótadó terhe alatt nyög anélkül, hogy e terhek keves- bednének; mert magának a városnak az eddig számbavett jövedelmei oly csekélyek a folyton fokozódó követelményekkel szemben, hogy azok bizony édeskevésnek bizonyultak. A város haladása, fejlődése nagy arányokat ölt; egy évtized mulasztása vár pótlásra a gymnasium újjáépítésénél; az iskoláknak uj, a modern kivánalmaknak megfelelő helyiségekről kell gondoskodni, a humanitás egy új és a követelményeknek megfelelő kórház létesitése érdekében emel szót; a köz- egészségügy rendezése a város csatornázását kívánja, a vízvezeték létesítését az utczák, terek rendezését, új vágóhíd felépítését követeli. Az állami hivatalok elhelyezésére épületek felállítása szükséges és tovább ezer- és ezer oly követelmény vár kielégítésre, amelynek mindegyike áldozatot kíván. És ha mindezekhez a várost terhelő egy milliót meghaladó adósságok törlesztését, kamatait hozzászámitjuk, vájjon nem önkénytelenül jön ajkunkra a kérdés, hogy a város eddigi a 100,000 frtot el nem ért bevételeinek összegét többszörösen felülmúló kiadások többletét miből fedezhetnők, ha a pótadót e végből nem teremtették volna ? Ámde viszont az adózó polgárok sérelme nélkül minden terhet pótadó által fedezni nem lehet, nem szabad akkor, midőn bevételeinket növelhetjük s ez által a terheket kevesbíthetjük.