Javaslat Esztergom sz. kir. rendezett tanácsú város bel- és külgazdaságának emeléséről (1897)

31

leskörü tapasztalatokkal és bármily gyakorlattal biró mérnökünk — amint, dicséretére legyen mondva: van is — ez egymagában utat nem csinál. Ennek a keze alá szakképzett, betanított ügyes ember szükséges a munkák vezetésére. — Ez pedig ez idő szerint — nincsen. Pedig ilyet szerezni szintén nem jár nehézséggel. Van nekünk elég sok kiszolgált altisztünk, aki készséggel vállalkoznék az íitmesteri tanfolyam elvégzésére. — Szükség volna tehát egy ügyes, vizsgázott útmesterre, akit a városnak érdekében állana ki- képeztetni. Ez sem kerülne pénzáldozatba ; mert a kiképzés államköltségen történik.

Mezőgazdasági czélokra szolgáló alap létesítése.

Az 1894. évi XII. t. ez. 101. §-a a mezőrendőri kihágásokból befolyó büntetéspénzeknek egyik felerészében az országos közgazdasági alapot, másik felében pedig azon község vagy város közpénztárát részelteti, a melynek területén a kihágás elkövettetett. A törvényt követő 48000/94. sz. végrehajtási rendelet határozottan kifejezi, hogy a községeket ilykép megillető felerész csakis mezőgazdasági czélokra fordítható és ez okból az a közpénzektől elkülönítve kezelendő. — Az ily czimen évek során át begyült összegek tehát, nézetünk szerint — tőkésítendők és egy külön nyitott „Mezőgazdasági alap“ czimet viselő alapban kezelendők. Tovább megyünk. Javaslatunknak az állattenyésztésre vonatkozó részében, a tenyészállatok használati dijánál már említettük, hogy a befolyt hágatási dijak külön alapként volnának kezelendők ; ezt az alapot a mezőrendőri kihágási büntetéspénzekből befolyó ösz- szegekkel bővíteni lehetne és egyúttal a mennyiben a város közönsége áldozni kész — a költségvetésben meghatározott bizonyos összegű évi hozzájárulással növelni kellene.

Amint egy-egy városnak pl. szegényalapja folyton szaporodik és hovatovább nagyobb összegre rúg, úgy bizonyos, hogy a tervezett „mezőgazdasági alap“ is kétségkívül fontos érdekek életképességét lesz hivatva — növekvése esetére — biztosítani. — Ily kiválóan fontos czélnak. tartjuk a „gazdasági ismétlő iskola“ behozatalát és támogatását is, a melynek fentartásához később ez alap is lényesen hozzájárulhatna !

Gazdasági vezetés és felügyelet.

Azt hisszük, hogy városunkban kevés olyan gazda van, aki a szorosértelemben vett városi gazdálkodás fölött pálezát ne tört volna. Csak egy körülményre utalunk s ez mindent magyaráz: a szakismeret hiányára, a mely e téren mindennek megbénítója volt.

Városunknak kétféle u. n. belső és külső gazdálkodása van. A belső