Javaslat Esztergom sz. kir. rendezett tanácsú város bel- és külgazdaságának emeléséről (1897)

24

11. Rész.

III. FEJEZET.

Mellékhasznok.

A gyümölcsfatenyésztés előmozdítása.

A szőlők elpusztulása folytán a különben mezőgazdasági czélokra alig használható és jóformán a földadót is alig kitermő szőlőtalajok ma nagyrészben kopárak, míveletlenek.

Ha Buda vidékét megtekintjük, a Gellérthegynek a fylloxerapusztítás következtében kopárrá vált meszes-márgás oldalain a gyümölcsfák ezreit látjuk ma tenyészni. Itt a kajszi- és őszibaraczkfák sokasága tűnik fel legelőbb. Kecskemét városnak futóhomok területe egyike ma az ország leghíresebb gyümölcs telepeinek s az ott termett gyümölcs külföldi exportot képez. Ha Aradtól—Tövisig végig haladunk a Maros mentén, egy talpalatnyi árterületet sem látunk szilvafa nélkül. Sáros- és Abauj megyéknek országutain junius elejével cseresnyével olthatja szomját a tikkadt utasember. Da'máczia lankásabb lejtőin, Bosznia- és Herczegovinában, valamint Horvát-Szlavonország és Dalmácziá- ban megélhetési, sőt vagyonosodási tényezővé vált a szilvatermelés.

A magas kormány óriási áldozatokkal istápolja a gyümölcstermelés ügyét és hála gondoskodásának .- évről-évre folyton nagyobb sikerrel, hogy ne hazánk legyen piacza a külföldi drága gyümölcsnek, hanem a külföld nyisson piaczot a mi gyümölcsünk előtt.

Városunk, vidékünk pedig mit sem termel, hanem drágán vásárolja a fonnyadtan érkező amerikai gyümölcsöt.

Ezen segíteni kell múlhatatlanul. Elől kell járnia magának a városnak azáltal, hogy minden oly területet, amely egy vagy más okból mezőgazdasági czélra nem alkalmas: — befásítson. — Gyümölcsfákkal volnának beültetendők a kaszáló rétek. így különösen alkalmas volna hozzáférhetetlen volta miatt a nyáras és körtvélyes szigeti rét. A füvelői rét szintén — már a várostól való távolsága miatt is — bátran fásítható s a vízivárosi szigeti városi rétek is.