Javaslat Esztergom sz. kir. rendezett tanácsú város bel- és külgazdaságának emeléséről (1897)
11 És most fentiek után javaslatunk a következő: a városnak összes legelőterülete — mint tovább is ily czélra szolgáló határrészlet — befásítandó lenne. A fásítás olyképen volna keresztülvihető, hogy a legelő a „tanácsi“ földektől kezdődőleg a kenyérmezői patakig, ennek irányában a Koller-féle tanyától egészen a vasútig Lj alakban ültetendő ki. A kiültetés 12 méter széles sorokban, a fáktávolsága 2 méterben volna megállapítandó. A felhasználandó csemeték nevelésére az erdőterületnek egy ily czélra alkalmas része volna kijelölendő; vagy pedig a városi erdő faiskolájából volnának azok megszerezhetők ; esetleg a vízivárosi szigeti földek egy része volna faiskola czéljára felhasználható. Tekintettel a legelőterület talajviszonyaira, a kiültetendő facsemeték nemei a következők: akácz, a homokos; szil-, éger- és kőris, a nedvesebb; ihar- hárs-, fekete dió-, nyár a többi részekre; valamint a szederfa. A kiültetendő terület akkor, midőn a csemeték már elhelyeztettek, par- czellánkint — ha mindjárt ingyen is — a szegényebb sorsú lakosságnak volna művelés végett kiadandó ügy, hogy azokon mezőgazdasági növényeket termelhessenek; de egyúttal a csemetéket gondozni kötelessek legyenek. Az ingyen kiadása a befásított területnek két évig tartana, amikor is a már megművelt terület további igénybevételénél a vállalkozó mérsékelt haszonbért volna köteles fizetni. Ezen parczellákon a gazdasági növények termelése olyképen korlátoztatnék, hogy oda csakis kapás növények (pl. krumpli, tengeri stb.) volnának ültethetők. Minthogy pedig az egész legelőterületnek egyszerre való befásitása anyagi tényező hiányában lehetetlen; annak, egy megállapított terv- és beosztás szerinti részletei volnának fásítandók úgy, hogy 15—20 év leforgásával az egész legelő kiültettetnék. így pld.: első részletben elkezdetnék a városi akáczástól a dorogi-út mentén az üveggyárig; második részlet az üveggyártól a mészkőbányát érintve a katonai lövőházig; a harmadik részlet pedig a téglaház felett a kesztölczi gyalogúitól balra az erdő felé vagy megfordítva. A haszonbérbe- és mívelés alá kiadott parczellák addig volnának magánfelek kezei alatt hagyhatók, míg a területen a fák nem szerinf oly fejlődést nem mutatnak, hogy alattuk — a beárnyékolás miatt — tovább gazdasági növények sikeresen nem tenyészthetők ; és illetve, midőn a terület ismételt legeltetés czéljára, a fáknak a legelő állatok által való rongálása nélkül — megnyitható. Azzal hogy a területen földmívelés űzetett: a talaj károsodást nem szenved ; ellenkezőleg, abból határozott haszon származik ; mert a legelő állatok által letaposott: de természetszerűleg tömöttebb alkatú talaj felporhanyósítta- tik, nemesebb fűfajtáknak termelésére alkalmasabbá tétetik. Nagyon természetes, hogy a művelés megszüntetésével a legelő területnek szánt talajt azonnal gondozatlanul hagyni nem szabad; mert így azt oly
