Nozdroviczky Miklós: Hivatalos jelentés Esztergom sz. kir. Város erdőrendészetének állapotáról az 1898. évre készült költségelőirányzat előterjesztésével (1897)

34

Ugyancsak az erdőben való eladásnál egy más mód is volna, amely a városi pénztárra föltétlenül előnyös lenne, mig a nagyközönség aligha nyugodnék bele. — Ez abban áll, hogy az összes évi fatermést minden osztályzatban egy-vagy több készpénzfizető vevőnek árverés utján kellene eladni. Ekkor a pénztár a mostani fa- értékesitéssel eltöltött sok időt megtakarítaná s egyúttal rövid utón nagyobb összegű pénzhez jutna. Miután azonban ennek a módozatnak behozataláról szó sem lehet, e tekintetben a bővebb fejtegetés is elmaradhat.

Mindkét fentebbi módozat elejtésével a raktárrendszer behozatala volna legindokoltabb.

A raktárrendszer (depot) abból állana, hogy a város határában egy alkalmas helyre hordatnék össze az évi vágásból eladásra kerülő famennyiség. Ott a fa minőség szerint — fenti módon — osztályoztatnék és be- öleztetnék s a venni szándékozók onnan szereznék be szükségletüket.

Nézetem szerint a jelen viszonyok között ez a terv megoldható lenne, mert sok tekintetben segítve lenne különösen a szegényebb osztályon.

Előnyei a következők:

a) a nagyközönség minden rétegének arányos kiszolgálása ;

b) az erdőből a vevőfél által eszközöltetett fafu- va roztatás körüli s úgy az erdészetre, mint a vevőre nézve kellemetlen mizériák megszüntetése.

c) a fafuvarozás kellő ellenőrzése. E czél két érdeket szolgál; az egyik az, hogy kivált a fuvarozás megkezdésének napján több száz fuvaros lepi el a vágásterületet ; hiába van ott minden figyelmeztetés és fenyegetés, felbomlik a rend és a kijelelt ölfát sokszor nem az viszi el, aki magáénak jegyezte, hanem más;