Nozdroviczky Miklós: Hivatalos jelentés Esztergom sz. kir. Város erdőrendészetének állapotáról az 1898. évre készült költségelőirányzat előterjesztésével (1897)

26

fanemek megritkultak s helyeiket a haszonra keveset érő fanemek foglalták el ?

A dolog könnyen érthető. A régi időkben a sokszor századéves álabokat nem mint szálerdőt használták ki, hanem egyszerre tarvágás segélyével vágtak le nagy területet. — A vágás után hátramaradó tőkék, bár vénségük miatt sarj képtelenek voltak, hivatva voltak sarjaikkal a jövőre ismét erdőt alkotni. Ugyané helyütt természetesen nemsokára a magról kelt csemeték is tanyára leltek. Ámde a bujábban tenyésző káros fanemek gyorsabban növekedvén fel, a fiatal sarjakat és magcsemetéket elnyomták, igy uralomra kaptak. A nemes fanem pusztítását nagyban elősegítette a szabad legeltetés is, és igy történt, hogy az erdő jellege megváltozott s a kevés értékű gyertyán, hárs stb. fanemek még ma is túlnagy mennyiségben vannak képviselve. Irtani őket csak nagy vigyázat mellett szabad; mert különben az erdő zárlata veszélyeztetve volna, — de meg a kiirtott helyeket újon kell ültetni.

Ezen művelet a szabályos tisztítás után fokozatos gyérítéssel volna keresztülvihető. A gyérítés a 34 éves korban kezdendő meg és azután ismét folytatandó volna hat év múlva. Vagy pedig a 40—42 éves állagot ortolhi kellene. Eképp a nem alkalmas fanemek eltávolíttatnának, s helyükbe tölgy és makk telepíttetnék alá.

II. RÉSZ.

Az erdőrendtartás.

Miután az erdő magában véve vagyont képvisel, ennek határozott rendtartásának kell lenni. Maga a tör