Nozdroviczky Miklós: Hivatalos jelentés Esztergom sz. kir. Város erdőrendészetének állapotáról az 1898. évre készült költségelőirányzat előterjesztésével (1897)

24

tetés (értés) fog csak foganatosíttatni amikor is többé az erdősítés itt munkát adni nem fog és egyedül az éven- kint szükségelt pótlások fognak eszközöltetni.

Volt szerencsém említést tenni arról is, hogy városi erdőnknek zárlata sok tekintetben kifogás alá esett. Helyes zárlata nem volt s igy az erdőállomány a viharok támadásainak is ki volt téve. Ezt a hiányt az üzemtervi előírás, valamint tapasztalataim segélyével ma már pótoltam is. A múltban ez annyiba ütközött nehézségbe, hogy a legeltetés meg volt engedve. Ez pedig kivált a jó zárlat hiányában levő erdőknél nagy károkat okoz ; mert a pótlás végett kiültetett csemetéket a legelő állat rongálja, a magról kelt növénykéket pedig kitapossa és lelegeli. A legeltetés betiltásával ezen állapot megszűnt s ma már az erdőnek átlag 0’9 zárlata van.

E tekintetben szükségtelen egyéb körülményre utalni, mint arra, hogy több alkalmam volt a város tek. képviselő testületének számos tagját a természetben meggyőzni arról, hogy a jelenlegi viszonyok kedvezőbbek lettek az eddigieknél. Itt említhetem, hogy több vágás területet szemléltek meg a képviselő urak, hol a viruló makkelések remek fejlődése mindnyájukat meglepte ; ez a természet teremtette uj növényzet helyettesíteni van hivatva a kivénült tuskókat s egyúttal nagyban hozzájárul a költségek apasztásához, mert önmagától fejlődve a sok kiadással járó erdősítés gondjait alaposan megkönnyíti.

Utaltam ama körülményre is, hogy kivált a kesztölczi erdőrészben a nyár és hárs túlnyomó részben van képviselve; ennek okát, — mint emlitém — a mészégetés- hez szabadon megengedett fapusztításban találtam; de egyúttal azon körülményben is, hogy sarjaztatás (sarj üzem) esetén a már hivatkozott kevésbbé hasznos fanemek túlságosan elhatalmasodtak.