Nozdroviczky Miklós: Hivatalos jelentés Esztergom sz. kir. Város erdőrendészetének állapotáról az 1898. évre készült költségelőirányzat előterjesztésével (1897)
f tala igényelt fasinát a városi házi pénztárban fizesse be, amikor is a befizetésnél nyert szelvényt a tüzelő elvitelekor az erdővédnek adná át. A vevő köteles .volna a szelvényen jegyzett és sorrend szerint következő fasina tneny- nyiséget válogatás nélkül átvenni; egyúttal az erdővédnek szigorú kötelességévé tétetnék csak a megjelelt és sorrend szerint következő mennyiséget kiszolgáltatni, a válogatást a vevőknek —- elbocsátás terhe alatt —- megtiltani, végre a vevők által neki átadott szelvényeket az erdőhivatalnak beszolgáltatni. Ezen eljárás szabályos állapotokat fog teremteni, de meg egyúttal a fölös fasina is kellően értékesíthető leend. Igaz, hogy e terv megvalósultával a vágásban termelt süge kereslete és értéke csökkenni fog s igy a bevételben apadás áll be, de ezen könnyű segíteni, mert köztudomású dolog, hogy az 1898. évben a vágás az erdőhatár legtávolabbfekvő részébe esik, vagyis a kesztölczi oldalra, s ott 13 éven keresztül folytatódik; igy tehát az ott nyert süge vagy meghatározott áron, vagy pedig árverésen a kesztölczieknek volna részben eladható, mi által minden veszteség kikerülhető leend.— Ugyanily eljárást vélek követendőnek a fölös fasina és a tisztítási fa eladásánál is mindaddig; mig a vágásterület a várostól távol fog esni. Az eddig elmondottakon kívül az erdő még mellék hasznokat is hajt. Ilyenek: a legeltetés, fühasználat, bányamivelés, erdei gyümölcsök eladása- és a vadászat. — A város erdejében a szarvasmarhával való legeltetés nincs megengedve, mig a sertések legeltetése hasznos voltánál fogva bizonyos korlátok között engedélyezhető lenne. — A szarvasmarhák legeltetése a jó zárlatú erdőrészekben hiába volna engedélyezhető, mert ott fű nem terem; a rossz zárlatú álabokban pedig — habár elég 18