Hell József Károly Bányagépészeti és Bányavillamossági Szakközépiskola jubileumi évkönyve 1950-1975 (1975)

Iskolánk: rövid története

Iskolánk a 8. sz. Gépipari Gimnázium néven kezdte meg működését Dorogon, 1950-ben /a 13-970/1947.sz,

Korm. rendelet értelmében a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium felügyelete alatt/.A bányászat rohamos fejlődése és a meginduló nagyarányú gépesités szükségessé tette olyan technikusok képzését, akik a gépeket ismerve eredményesebbé tudják tenni a termelést. így az 1950/40. sz. tvr. értelmében 1951-től leválasztották iskolánkat a későbbi Gépipari Technikumtól és Bányagépészeti Technikum néven konkrét képzési feladatokat kapott. Az intézet a Bánya- és Energiaügyi Minisztérium főhatósága alá került, és Dorogról Esztergomba költözött. Itt még egy évig közös épületben volt a Gépipari Technikummal, közös volt a tanműhely is. A fellépő tanteremhiányt úgy oldották meg, hogy a régi városháza ill. megyeháza /jelenleg Megyei Levéltár/ épületében is kaptunk néhány helyiséget.

Az első képesitő vizsga az 1953-54 évben volt, melyet tanulóink sikeresen tettek le, s megnőtt az érdeklődés iskolánk iránt. így a Bánya- és Energiaügyi Minisztérium az 1954-55 tanév kezdetére új, kétemeletes iskolát adott át, melyben már lehetővé vált évi két, majd hamarosan három osztály beiskolázása. Az új iskola Esztergom-Kenyérmezőn épült, a diákotthon viszont Esztergomban maradt 1962-ig, s a tanulók naponta vonattal, később autóbusszal tették meg sokszor kétszer is az u- tat. Ez igen nagymértékben megnehezitette a tanulást, mert sok időt vett el az utazás a tanulóinktól. Az iskola mellé nagyméretű tanműhelyt épitettek, és itt é- pült fel Komárom megye legkorszerűbb tornaterme is/420m2/.