Németh Antal: Esztergom-megye tanügyi állapota és Esztergom-város elemi iskolási 1874-ben (1875)
29 gárosult államok és birodalmak ez irányban komoly intézkedéseket tettek és tesznek ma is. Ezek példáján megindulva azt hiszem, hogy hazánknak még sokkal inkább van szüksége a közegészség ápolására ; mert ha az 1873. évi pusztító járványnak áldozatul esetteknek roppant számát tekintjük, szomorodott szívvel ugyan, de be kell vallanunk, hogy számra nézve a magyar faj fogy, az újabb nemzedék pedig testileg s igy lelkileg is satnyul. Hová jutunk ezen irányban, könnyen elgondolható ; de épen azért, hogy a hazának védő és munkaerőket adhassunk : kötelességünk minden eszközt megragadni, mely a nemzeti erő fejlesztésére alkalmas, honfiúi hivatásunk odahatni, hogy a szaporodás és halálozás közti helyes arány létrejőjön. Már pedig ki tagadhatná, hogy az ép öregség alapja a gyermek- és ifjú korban vettetik meg. Ki merné kétségbevonni, hogy az egészség és a testi erők fejlesztése tekintetbe-vétele nélkül rendezett nevelési rendszer nem létezhetik ? Ezek előmozdítására és fejlesztésére pedig leginkább befolynak a tantermek, az ülőhelyek és a tornászat. Az iskola törvény világosan kimondja, mily területű, mily köbtartalmu legyen az iskola a növendékek számához mérve, e pontot'ezúttal a sz. k. városra nézve nem bolygatom, de azt el nem hallgathatom, hogy a szt. tamási iskolában a gyermekek minden tekintetben szánalomra méltók. Az itteni állapotokat egy pillanatig sem szabadna tovább tűrni. Minden mulasztás és halogatás vétek. — A tornászaira pedig minden józan nevelési rendszer az ó-kortól kezdve egész máig kimondotta, hogy az nélkülözhetlen tényező a nevelés eszközei közt. Nagy gondot fordítottak rá a görögök, ápolták a jezsuita-intézetek, felkarolta a philantropizmus. A XIX. század pedig feltétlenül követeli a tornászat minél nagyobb mérvű terjesztését. Igaz, a kezdet másutt is nehéz volt. Tudjuk, hogy Guths-Muths fellépését, ki első sürgette a tornázást általános nemzeti neveléssé tenni Németországban : sokan gáncsolták, még többen félreértették s ime! emlékét a hálás nemzet 1859-ben nagy lelkesedés közt üllötte meg. Guths- Muths a halhatlanok közé tartozik. Jahn szemtanúja volt mindazon vereségeknek, melyeket Németország e század elején szenvedett. Látta ő, hogy a nemzet satnyult és Eichte-vel együtt érezte, hogy a nemzetnek testileg és lelkileg újjá kell születnie, ha létét megmenteni akarja. Jahn a testgyakorlás által a honvédelem általánossá-tevését akarta lehetővé tenni. Őt is sokan félreértették; számos ellensége
