Németh Antal: Esztergom-megye tanügyi állapota és Esztergom-város elemi iskolási 1874-ben (1875)

14

ESZTERGOM-VÁROS ELEMI ISKOLÁI. Bevezetés.

„Aki posványoknt szárit lei és országutakat csináltat, sokat tesz ; de aki em- • boreket neveltet, az még többet tesz.“

»A magyar állam fennállása, mint magyar ál- 1 a m-é, attól f ü g g, h o g y szellemileg, anyagilagmeg- birja-e fajunk a suprematiat tartani« mondá Tisza K. egyik országgyűlési beszédében. A szellemi és anyagi suprematia megszerzésére és biztosítására pedig legelső sorban a népnek értelmi fejlettsége, munkásság és takarékossággal karöltve járó józansága és erkölcsisége: nélkülözhetlen tényezők. Az értelmi fejlettség megalapítására-, valamint a munka- és rendszeretet felébresztésére és ápolására s a közerkölcsiség legbiztosabb meghonosítására mindenek előtt a népiskolák hivatvák. Erezte és tudta ezt az 1867. évben kinevezett II. magyar ministeriumnak halhatlan emlékű tagja is, br. Eötvös József, s vele érezte és tudta a népnevelés fontosságát a törvényhozó testület; épen azért vállvetve iparkodtak a közművelődés érdekében odahatni, hogy oly intézmények léptessenek életbe, melyek százados mulasztásainkat bár ha lassan is javítva, a nemzet regeneratiójára, erkölcsi- és szellemi újjászületésére jótékony befolyással lehessenek.

Uj iskola törvény hozatott.

Nem szándékom ennek előnyeit mutogatni, sem hiányait, mik nélkül emberi müvet hasztalan keresnénk, feszegetni; sem azt nem kutatom, váljon szabatosan mérlegeltettek-e a hazai viszonyok, számba vetettek-e az országban létező tényleges állapotok, főkép az autonómiával biró vagy az ezt nélkülöző egyházakkal szemben ? Annyit azonban kimondhatunk, hogy az 1868-ki iskolatörvény az idő méltányos követelményeinek megfelelő jó tanodák felállítását sürgeti, követeli a tanításhoz szükséges taneszközök beszerzését, sürgeti a tanítói képzettséget, elrendeli a tankötelezettséget 6—15 évig, hang