Esztergommegye határozatának tervezete az árvaügyekben (1868)

ben megtartani akarnák, úgy ez nekik csak azon egyedüli feltétel mellett engedhető meg, ha az örökrészeket becsárban vagy azonnal kifizetik, vagy a már addig nevükön lévő, vagy az örökség folytán nevükre Írandó ingatlanok által az árvák örökrészére nézve árvaszerü biztosítékot nyújtani, s alkalmas módon bizonyítani tudják, mikép a kamatok pontos fizetésére vagyonilag eléggé rendezett állapotban vannak.

12. §. Árvaszerű biztosíték.

Árvaszerü jelzálogi biztosítéknak az tekintetik, ha a betáblázandó örökrészek által a 8-ik §-ban megszabott módon megállapítandó értéknek épületeknél y3; egyéb ingatlanságnál pedig fele részén túl a teherállapot nem halad; megjegyeztetvén, hogy épületek csak úgy szolgálhatnak biztosítékul, ha csak kevésbé tűzveszélyes anyagból épitvék, s valamely belföldi biztositó társulatnál kellőleg biztosítva vannak, mi az illető községi gyámnál, kinél a betáblázott okirat letéve van, időről időre pontosan igazolandó.

13. §. Az árváspénzek elhelyezése.

Az árvás tőke, valamint a behajtott és az árva évi szükségei által igénybe nem vett kamatbeli összegek, az előző §-ban megállapított biztositék mellett elhelyezen- dők, ennek eszközölhetéseig pedig gyümölcsözés végett az esztergomi takarékpénztárba beteendők, vagy esetleg magyar földhitelintézeti zálog levelekre átváltozta- tandók.

14. §. Az árvatár adósai nem lehetnek.

A közgyám valamint a gyámhatóság árvaügyi közegei az árvák pénztárából kölcsönt nem nyerhetnek.

15. §. Eladás.

Ha a hagyatéki, habár be nem kebelezett adósságok, az érték %-át meghaladják, úgy a nagykorú örökös