Esztergomi Szent István Naptár az 1930. évre (1930)
56 A Segítő Szűz Mária-bazilikában az oltár körül várják őt a trónörökös s a királyi család több tagja, hogy jelenlétükkel szeretetüket és hódolatukat mutassák be a „turini szentnek“, a gyermekek atyjának, a Savoyai-ház régi székvárosa jótevőjének s apostolának. A hatalmas bazilika zsúfolásig megtelt, ember-ember hátán szorong. Valóban fenséges látvány! Villanyfényben úszik a benseje, a falakat gazdag drapériák borítják, a főoltár fölött kiemelkedő helyen arany és bíbor között ragyog a Boldog képe, ugyanaz, amely a boldoggáavatás napján volt kitéve a vatikáni bazilikában. Kétoldalt láthatók a csodás gyógyulások képei: Callegari Teréz kisasszony es Negro Provina nővér. Amint a legméltóságosabb Oltári- szentség megjelenik az oltáron, felhangzik az fste Confessor. Ezt a himnust Maestro Pagella, a kiváló szalézi zenész szerzetté. Ihletettségében remekül érezteti a pillanat minden örömét és strófái diadalmasan éneklik a hős szent életét. A Tantum ergo-t a crocettai szalézi szeminárium és az oratórium együttes énekkara énekli. Utána kettős áldás következik : Gamba bíboros 'érsek áldja meg a templomban lévőket, a térre kiszorult százezernyi tömegre pedig a bazilika ajtajából a tarragonai bíboros érsek ad áldást a legméltóságosabb Oltáriszentség- gel. Ezzel befejezést nyert a dicső nap. A Legszentebbel való áldás zárta le, mintegy jeléül annak, hogy a Boldog, Turin- nak, az Eucharisztia városának a szentje, egész életén át azon fáradozott, hogy fiai szeressék, imádják, hirdessék az Eucha- risztiát és éljenek vele. * * * Leszállt az éj. A tér tündériesen ragyog : 15 ezer villanylámpa nappali fénybe borítja a bazilikát. A város minden részéből özönlik a népáradat, hogy lássa, élvezze a földöntúlinak tetsző ragyogást, s bejuthasson bármily nehézség árán is a szentélybe s térdreborulva a koporsó előtt, buzgó, bízó imában ietegye gondját, baját, könnyeit és háláját a Boldog lábai elé. A lelkeket mennyei légióba ragadó apoteózis véget ért. Don Bosco diadalmasan bevonult Madonnájának házába. És soha nem fog távozni onnét. Körülötte pedig száz és ezerszámra növekednek majd tisztalelkű, fenséges eszménvekért hevülő keblű ifjak, kik büszkén vallják magukat fiainak! 8. Don Bosco művei. Immár a boldogok sorába hivatalosan beiktatott és a dicsőült szentek társaságában lévő Don Bosco János atyának Istentől való küldetését és életszentségét, számtalan csodás tettei mellett, az ő maradandó jellegű művei igazolják legjobban. Szalézi Szent Ferenc neve és pártfogása alatt Ő a szegény és elhagyatott gyermekek megmentésére hármas társulatot alapított, és pedig a fiúk gondozására a „Szaléziak Társaságát“, a leányok nevelésére a „Segítő Szűz Mária Leányainak Társaságát“ és a kettő mellé kiegészítőül a „Szalézi Munkatársak Egyesületét". Társasagának szabályait a római Szentszék 1874. évápril. 3-án hagyta jóvá. Don Bosco művei kezdetben Olaszországban, majd egész Európában és a többi világrészekben is, hihetetlen gyorsasággal terjedtek el. Működési körébe a Társaság nemcsak a gyermekek nevelését, hanem a lélekmentés minden ágát bevonta: 1929 január 1-én 46 rendtartományban 165 nyilvános temploma, 177 plébániája és 386 vasár- és ünnepnapi oratóriuma (ifjak nemesítő és szórakoztató helye) volt. Ezenkívül 5 papi szemináriumot vezettek, 153 gimnáziumuk és polgári iskolájuk, 118 ipariskolájuk, 46 földmívesis- kolájuk és 329 elemi iskolájuk volt, 128 árvaházat és patronázst, 170 nevelőintézetet, 51 internatust és 40 esti iskolát tartottak főn, nem is említve azokat az intézeteket és szemináriumokat, amelyek a Társaság tagjainak kiképzésére szolgálnak. A Szaléziánusok létszáma 1929. jan. 1-én, a saját kebelükből magasabb egyházi méltóságba jutott egy bíboros hercegprímáson, 15 megyéspüspökön és érseken, 3 apostoli vikáriuson kívül, 8016 volt. Ép úgy el vannak terjedve az egész földkerekségen a „Segítő Szűz Mária Leányainak Társasága“ is, melynek tagjai
