Esztergomi Szent István Naptár az 1930. évre (1930)
49 latos, tündéri fényben, álomszerű kékségben ragyogott. Az a nagy tömeg, amely két napja elárasztja Róma szállodáit, Szent Péter temploma felé hömpölyög. A szertartás kezdetét tíz órára tűzték ki. Őszentsége nem is fog megjelenni aznap délelőtt, de azért 8 óra óta a pápai város felé tart villamosokon, autókon, kocsikon mindenki, aki mozogni tud. A különböző intézetek vidám küldöttségei — a szaléziak és a Segítő Szűz Mária alján ama két bazilika képe látható, melyeket a Boldog emelt; egyiket Rómában a Via Marsalán a Szent Szív tiszteletére, a másikat Turinban a Segítő Szűzanyának. Szent Péter templomának kapuja felett ismét ott látjuk a Boldogot. Egy sereg vidám gyerek viszi ég felé. A háttérben Piemont vidéke látszik. Az apszis két oldalán, bent a templomban, Szent Ilona és Veronika fülkéje alatt két másik zászló lebeg; rajtuk, a Turinban a menet a Segítő Szűz bazilikához érkezik, Leányai 400 intézetben élnek Olaszországban magában — sietve lépdelnek gyalogszerrel a Tiberis felé. Tartsunk velük és siessünk mi is. Mielőtt még bejutottunk volna a bazilikába, kétszer találkoztunk össze Don Boscoval. Odakünn a kapuk előtt, azon az erkélyen, amelyről áldást szoktak osztogatni, hatalmas zászló lengedez; Don Bosco ragyogó glóriával feje körül repül az ég felé, útjában három aranyosan mosolygó angyalfej kiséri. Lent, a zászló a hagyománynak megfelelően a boldoggá- avatáshoz szükséges két csoda képe; az egyiken Soror Negro, akit Don Bosco egy szempillantás alatt meggyógyított egy súlyos gyomorfekélyből, amikor az orvosok már egyhangúan lemondtak róla. A kép a gyógyulás jelenetét ábrázolja; a nővért két rendtársnője erőszakkal akarja ágyában visszatartani. A másikon Calle- gari Terézt látjuk, amint Don Bosco a Plaisance kórházban fejére teszi két kezét. Szent Péter templomának hatalmas 4
