Esztergomi Szent István Naptár az 1930. évre (1930)

37

megszállás s vele egyidőben a protestantizmus egyenlő kegyetlenséggel tépte ki a Mária-tisztelet erős gyökereit a magyar nép szivéből s egy Pázmány Péternek, a nagy bíborosnak kellett jönnie, aki megmenti Magyarországban az ősi katholikus hitet s visszaállítja a Boldog- asszony tiszteletét is. Az ő korából maradtak fenn a legtöbb Mária-énekek. Ugyancsak az általa alapított Pázmány-egyetem alapszabályzatában van, hogy a tanárok és tanítványok készek legyenek a Szeplőtedemokrata romboló törekvésekkel együtt. És az így aláaknázott talajon következett be a nagy világégés, amely legkeservesebben hazánkat sújtotta.

A nagy összeomlás és országcsonkítás után azonban fölébredtünk. Országunk legnagyobbjai s legjobbjai összefogtak, hogy olyan magyar ifjúságot neveljenek, akik a magyar eszmények tiszteletén nőnek föl. Akik boldogan odasorakoznak a Boldogasszony zászlaja alá, a hitből élnek, a tiszta erkölcs homlokuk liliomlen fogantatást megvédelmezni. (7Y\ár kb. 250 évvel a dogma előtt.) Ekkor alakulnak hazánkban a Mária Kongregációk, amelyek mintegy másfélszázadon át a magyar katholikus nemesség lelkiéletének s jellemképzésének főiskolái. Eszterházv nádor, II. Rákóczi Ferenc, Koháry István s a hozzájuk hasonló nagyok kerülnek ki ebből az iskolából. Utánuk következik ismét egy nagy megrázkódtatás, a nyugatról jövő istentelen törekvések alakjában, amelyek belopják hazánkba a szabadkőművességet, a liberálizmust, a szociálkoszorúja és akik a virtust Szent Lászlóról és Hunyadiról mintázzák. Éppen így a leányifjúság is, akiknek a megváltozott viszonyokba való beilleszkedése sokkal nehezebb, mint a férfiifjúságé s ezért van még ezidőszerint annyi ferdesége, hisszük, hogy megtalálja útját az eszményekhez. Lesznek majd leányaink, akik a legnőiesebb nő, a Boldogasszony tisztelete nyomán maguk is nőies nőkké fejlődnek s minden női hivatás kitevőjét az anyaiságban látják, akár a zárdában, akár a családi életben.

Az új pápai állam határai.