Esztergomi Szent István Naptár az 1930. évre (1930)

Säent ímt?e bet?eeg. — Megdicsőülésének kílencsz-áséoes éofot?dulójáca. ~ Szent István király apostoli buzgó- ságát csodálatosan megjutalmazta az Isten a magyar kereszténységben, amelynek legszebb virága lett az ő tulajdon fia: Szent Imre herceg. Atyjának ereje, böl­csessége, anyjának gyöngédsége s finom­sága egyesült benne s ő mindezeket a szerencsés adottságokat megkoronázta szűziességével. Erő és lelkiség, szépség és érintetlenség fonják Imre herceg su­gárzó homlokára a halhatatlan ifjúság királyi koronáját s ilyen ragyogóan és szűzen hívta őt magához az Isten 24 éves korában, hogy a magyar ifjúság halha­tatlan királya legyen s maradjon. Imre herceg az Arpádházból szár­mazó szent királyi családnak: Szent Ist­vánnak és boldog Gizellának gyermeke, Esztergomban született az 1007-ik évben. A keresztségben anyai nagybátyjának, II. Henrik német-római császárnak a nevét kapta, aki az ő keresztatyja. Ebből a név­ből lett az ő Emericus neve, amely a magyar nép ajkán Imrévé formálódott. Többen voltak testvérek, de kicsiny'ko­rukban mind meghaltak. Nővérével, Hed­vig hercegnővel csak ketten maradtak, aki később Edmund angol királyhoz ment feleségül. Imre herceg tehát, mint egyet­len fia szüleinek, lett a magyar trón örököse. Mondhatatlanul nagy szeretet vette őt körül és féltő gonddal nevelték. Szülei tanították meg imádkozni s e szülői tanítások nyomán ébredt föl a gyermek lelkében az Isten iránti lángoló szeretet, mely az éveivel együtt nőtt. Királyi atyja és anyja szent élete mélysé­gesen bevésődött szivébe, példájuk lett a gyermek legjobb nevelője. Így érte el Imre a nyolcadik évét s a lélekben és testben oly szépen fejlődött királyi gyer­mek mellé a bölcs szülők egy szent életű s nagy tudású jó nevelő után néztek. Az isteni Gondviselés segített a szü­lőknek. Midőn éppen ebben az időben megjelent a királyi udvarnál Gellért ve­lencei bencés apát, hogy a Szentföldre tervezett zarándokújában segítséget kér­jen. István király azonnal fölismerte az idegen szerzetes életszentségét és a tudo­mányokban való nagy jártasságát. Érezte a király, hogy megtalálta a fia számára a legjobb nevelőt, azért udvarában tar­totta Gellért apátot s az ő szerető lei­kébe s bölcs kezeibe tette le a kis Imre herceg nevelését, tanítását. Nyolc teljes esztendeig tartott a her­ceg tanítása és nevelés e, egészen tizenhét éves koráig. Gellért apát oly nagy oda­adással végezte munkáját, hogy örökre mintaképe lett a nevelőknek. Mint a ki­rályi szülők, ő is saját jó példájával gya­korolta a legnagyobb nevelő hatást a fiatal hercegre. Megnyerő egyéniségével hamarosan megkedveltette magát tanít­ványával, aki nagy szeretettel viseltetett mestere iránt és örömmel fogadta meg szavát. így teljesen elsajátította korának la­tin műveltségét, ügyes és alapos volt a fegyverforgatásban kedvelte a lovagi gyakorlatokat, amelyekben sokszor ki­tüntette magát. Az ifjú hercegnek nem­csak a tudományokban volt mestere Gellért apát, hanem a lelkiéletben is. Ő volt az ifjú lelkiatyja, ő hintette a jó

Next

/
Thumbnails
Contents