Varga Péter Dénes: Esztergomi régiségek és furcsaságok - Városunk, múltunk 2. (2015)

hírűvé vált Esztergomi Dalos Egylet Bellovics István reáliskolai tanár kezdeményezésére. Amint Osváth Andor írja visszaemlékezéseiben, volt a társaságnak egy rendkívül intelligens, ám na­gyon szerény és csöndes tagja, bizonyos Schenkengel Antal. Egy alkalommal a Tarkaság köreiben épp az ő tiszteletére ünnepelték meg Antal napját, mél­tatva életpályáját, szorgalmát és erényeit. Ekkor Schenkengel Antal válaszolt a köszöntő szavakra és ő, aki soha beszédet nem mondott, általános megle­petésre tartott egy olyan orációt, mely telis-tele volt Arany János, Petőfi és más klasszikus költők idézetei­vel. Bizony, amint Osváth Andor megjegyzi: „ilyenek voltak a régi esztergomi iparosok és polgárok valamennyien. Bizonyság erre az, hogy például az országos iparos kongresszusokon, vagy a régi időkben híres esztergomi dalárdának idegen helyen történt szereplései alkalmával a küldöttek és képviselők fellépése, viselkedése, modora és felszólalása általános feltűnést keltett. Mi volt ennek a titka? Először az, hogy a családi életben választékos nevelésben részesültek, má­sodszor az, hogy általában a középiskolákból ke­rültek ki és azután vették át atyáik iparát." Hiszen kinek lehetett volna kifogása Heischmann Fe­renc szappangyáros, Laiszky János könyvnyomda­tulajdonos, Philipp Konrád könyvkereskedő, Frey Fe­renc vaskereskedő vagy akár Wanitsek Rezső cipész­mester iskolázottsága, viselkedése, modora ellen, hogy csupán néhányat említsünk a végeláthatatlan 96

Next

/
Thumbnails
Contents