Varga Péter Dénes: Esztergomi régiségek és furcsaságok - Városunk, múltunk 2. (2015)

bűntett miatt is bűnvád alá kell helyezni. Később ez utóbbi alól fölmentették. A bűntett tényleges tárgyalására 1893. szeptem­ber 10-én került sor a királyi kúriai büntető tanács titkos ülésén. A tanács elnöke Szentgyörgyi Imre volt, előadója Frenreisz István. A védelmet Eötvös Károly képviselte. A több órán át tartó tárgyalás eredménye­ként elhatározták, hogy a végső tárgyalásra és íté­lethozatalra október első felében kerül majd sor. Az október 2-ra és 3-ra kitűzött tárgyalásra - hogy el­kerüljék a tolongást - mindössze 120 jegyet osztot­tak szét, helyszínéül az esküdtszéki termet jelölték ki, a feljáratokat és a folyosókat elzárták. Maga Va- szary Kolos is idézést kapott, akit a bíróság ki kívánt hallgatni. Magyarországon mindeddig nem volt példa arra, hogy a katolikus egyház legfőbb papja a törvény sorompója előtt mint tanú jelent volna meg. A meg­hallgatások után került sor az ítélethozatalra. A tör­vényszék Csolics Mihályt bűnösnek találta a Vaszary Kolos hercegprímás sérelmére megkísérelt gyilkosság és a Kohl Medárddal szemben megkísérelt szándé­kos emberölés bűntettében, és ezért tízévi fegyházra és tízévi hivatalvesztésre ítélte. Az ítélet kihirdetése után az elnök így szólt: „Hallotta Csolics az elnök­ség ítéletét. Megnyugszik, vagy fellebbez?" Csolics előbb meghajtotta magát, majd közömbös hangon így szólt: „Megnyugszom." Eötvös Károly báró ugyan fellebbezést jelentett be a büntetés mértékét illetően, Csolicsot viszont átadták a királyi ügyészségnek, mely visszavezettette a fogházba. Az ügy ezzel gyakorlati­lag lezárult, de a hercegprímás és Kohl Medárd szá­mára örök emlék maradt. 83

Next

/
Thumbnails
Contents