Varga Péter Dénes: Esztergomi régiségek és furcsaságok - Városunk, múltunk 2. (2015)

bűntett miatt is bűnvád alá kell helyezni. Később ez utóbbi alól fölmentették.

A bűntett tényleges tárgyalására 1893. szeptember 10-én került sor a királyi kúriai büntető tanács titkos ülésén. A tanács elnöke Szentgyörgyi Imre volt, előadója Frenreisz István. A védelmet Eötvös Károly képviselte. A több órán át tartó tárgyalás eredményeként elhatározták, hogy a végső tárgyalásra és ítélethozatalra október első felében kerül majd sor. Az október 2-ra és 3-ra kitűzött tárgyalásra - hogy elkerüljék a tolongást - mindössze 120 jegyet osztottak szét, helyszínéül az esküdtszéki termet jelölték ki, a feljáratokat és a folyosókat elzárták. Maga Va- szary Kolos is idézést kapott, akit a bíróság ki kívánt hallgatni. Magyarországon mindeddig nem volt példa arra, hogy a katolikus egyház legfőbb papja a törvény sorompója előtt mint tanú jelent volna meg. A meghallgatások után került sor az ítélethozatalra. A törvényszék Csolics Mihályt bűnösnek találta a Vaszary Kolos hercegprímás sérelmére megkísérelt gyilkosság és a Kohl Medárddal szemben megkísérelt szándékos emberölés bűntettében, és ezért tízévi fegyházra és tízévi hivatalvesztésre ítélte. Az ítélet kihirdetése után az elnök így szólt: „Hallotta Csolics az elnökség ítéletét. Megnyugszik, vagy fellebbez?" Csolics előbb meghajtotta magát, majd közömbös hangon így szólt: „Megnyugszom." Eötvös Károly báró ugyan fellebbezést jelentett be a büntetés mértékét illetően, Csolicsot viszont átadták a királyi ügyészségnek, mely visszavezettette a fogházba. Az ügy ezzel gyakorlatilag lezárult, de a hercegprímás és Kohl Medárd számára örök emlék maradt.

83