Varga Péter Dénes: Esztergomi régiségek és furcsaságok - Városunk, múltunk 2. (2015)
Bazilika, vagy Szent Adalbert Fő székesegyház? A kérdés természetesen költői, hiszen az esztergomi főszékesegyházat mindenki Bazilikaként emlegeti, mégpedig így, nagy „B"-vel. Mégis kevesen tudják, hogy az ország legnagyobb székesegyházát annak lerombolt elődjéhez hasonlóan Szűz Mária mellett Szent Adalbert, a Vajkot Esztergomban Istvánnak keresztelő jeles főpap tiszteletére szentelték. De ki is volt e hazánk egyháztörténetében is oly jelentős szerepet játszó főpap? Szent Adalbert (9567-997) kora a Német-római Szent Birodalom fölemelkedésével és a keletnémet területek evangelizálásának kezdetével esik egybe. A germánok és a szlávok, a kereszténység és a pogányság közötti egyre gyakoribb összeütközések kora ez, bizonyos tekintetben a későbbi közép-európai feszültségeknek, a kelet-nyugat ellentétének előrevetett árnyéka és elő- íze. Adalbert származásában is megjelenik ez a polaritás. Ereiben apja, a cseh Szlavnik fejedelem részéről szláv, anyja, Adilburg részéről pedig szász, tehát germán vér folyt. A jó megjelenésű - eredeti nevén - Vojtechet már származása miatt is kitűnő világi pályára szánták, de szellemi adottságai is jóval az átlag fölé emelték. Legendája szerint „Isten azonban áthúzta az emberi számításokat, mert nagyobb dolgot 19