Esztergomi naptár Esztergom város és vármegye teljes névtárával az 1891-ik évre (1891)
19 Gyújts a kévésből is, sok kicsi sokra megy, A miből a kis domb, abból lett a nagy hegy. Ha kévés van ebből, majd tő b jut amabból, Csak hogy ki ne vetkezz bizalmad s hitedből. A hol learattál, megszánthadd a főidet, A bevetett mag esak igy tizet majd többet. Munkás szorgalomnak nagy lesz a kamatja, A mit adrz a földnek, százszor visszaadja. Meg kell érdemelni minden kis falatot, A mit az Úr Isten munkánkért megadott. Kegyelemkenyciiyiek keserű falatja, Még k. SHifíbb, hogyha majd idegen adja. ősz:. Nrp nap után telik, egy a mást temetvén, Heköszönt az ősz is szeptembernek végén, Terhes esős felhők és nagy szelek járnak, A vándor madarak messze délre szállnak. Az embernek szeme csak hervadást láthat, Az ősz hideg dere me csípi a fákat. A gyümölcs leszedve, gabona behordva, Összegyűjtve mind a télre egy halomba, Kukoriczafosztás esténkint lesz bőven »Szent Mihály nap táján ezen esztendőben. A szüret is eljö, örülhetsz is ennek. Mert boros hordóid egészen megtelnek. A jó bor a jó kedv igazi forrása, Az idei bornak nem is leszen mása. Lesz ez évben majd sok kukoriczafosztás, Aztán dióverés es mulatság sok más. Vak mi nagy áldást egy ember sem érez, De a mi terem majd, az untig elég lesz. A ki sokat kivan, mindig keveset nyer, Mindig igaz az, hogy Isten nem bottal ver. Este, reggelenkint siiiü ködők járnak, Deres harmat csillog ág;. in a fáknak S ha feher lovával beköszönt szent Márton, A ny ivalya többé nem hiszem, hog^ ártson. Hűvösek az éjek, gyakori a zápor, Elhagyja, majd ismét megered vagy százszor, Ámde 10 csak dolgozz az Istenien hittel, Isten nélkül áldás sehol sincsen, hidd el. Elégeld meg azt, mit adott a jó Isten, A ki az áldásokat osztogatja, A népek s nemzetek hatalmas atyja. Megáldjon téged, szép magyar hazám, Megáldja azt; ki szeret igazán. A szeretet legyen a ház lakója, Mert a szeretet mindentől megóvja. Az tartja össze a munkás kezet, A perlekedés jóra nem vezet. Legyen a ház boldoy családi fészek, Melyet nem háborgatnak durva vészek, Es boldoguljon benne a család. Vidám körét áldás övezze át; A nőt szeretve híven védje férje,, S a nő férjét hű társaként kísérj e. Es kérd, hogy téged tovább is segitsen. A megelégedés kellemes nyugalma. A munkás szorgalom gyönyörű jutalma. Igen enyhe, szép lesz majd az ősznek vége, A tiszta veröfény. mint az örök béke Úgy ragyog szelíden.a puszta határra, Mely már csöndes »éli álmodását várja. * * Kilenczvenegyről im igy szól a beszédem, A mint most elmondtam néked magyar népem, Meglásd beteljesül beszédein egy szálig, S ha ésszel tudsz élni, a javadra válik, Mert több nap, mint kolb ász, mondják szóbe-] [szedben, így van az megírva a jövő könyvében. Ne kívánj aratni, hogyha nem vetettél, \ Bolond vagy ha keressz, hova mit sem tettél. Reggelről estvélig dolgozz egész héten, De z urnák napját ünnepeld meg szépen. Azt sem u korcsmában, hanem a templomban, Drága most az idő, becsüljük meg jobban. Vissza ne élj soha az Isten nevével. Meglásd meg ver érte mind a két kezével. Szeressétek egymást mind híven halálig, A gyű löl ség s harag káro'okra válik. A szeretet legyen hézatok lakója, Mert a szeretet azt, mindentől megóvja. A jóságos Istent híven imádjátok, A jó és balsorsban, ö ke» yes atyátok. Ezt a magyar hazát híven szeressétek, Melyet ősapáink vérre! öntözének; Megveri az Isten sujtoló haragja, A ki i■ < 1 >■ s honát hitlenül eladja. Ne zúgolódja/ok, ha az esztendőben A bor- s bnzatermés nem űzetne bőven. Hanem dolgozzatok, vess, kapálj es szántsál, Többet ér egy jó tett százezer panasznál. A kinek esze van és számit előre, Ölbe tett kekekkel nem néz a jövőre. Tapasztalt ajkammal ezt mondom tinéktek — A vén asztronoinus — el ne felejtsétek: Forduljon sors’otok jobbra avagy balra, Ne hagyjon el soha az Úrnak bizalma. Sol. A gyermeket neveljék jóra, szépre, Ne hozzon szégyent egykor nemzetére. Legyen szorgalmas mindenek felett, Aratni fog, ki jó magot vetett. Tehozzád küldöm, Isten, ezt a dalt, Áldd meg a vénet, áldd a fiutalt, Övezze áldás, jólét, nyugalom, Fizessen dúsan a völgy és halom. Kdszerte áldd meg ezt a nemzetet, Ki annyiszor és annyit szenvedett Legyen a harcznak mindörökre vége, Virágozzék a szereret, a béke, S igy lesz a nép hatalmas és erős, Viharban edzett s a csatában hős. •i ÚJÉVRE.
