Az Esztergomi Katolikus Nyári Egyetem V. évét megnyitó ünnepély előadásai (1937)

16 házban Krisztus és az egyház tagjai közt fennáll. Azért az egyház belső lényegének megismerése mindig kapcsolatban van az Oltáriszentséggel. Az egyházról szóló fejtegetések eucharisztikus gon­dolatokhoz vezetnek és egybeesnek a szentév lelki­ségével. Az Oltáriszentség az egyház szive, leg­mélyebb titka, legdrágább kincse. Egyházunk min­den gondolata, érzése az Eucharisztia felé szárnyal. Neki építi templomait, adja minden drágaságait, készíti művészi alkotásait, énekli dalait, végzi kultikus cselekményeit. Az Oltáriszentség előtt értjük meg Krisztus egyházának azt a végső célját, hogy Krisztussal egyesülve magasabb rendű életet, természetfölötti életet nyerjünk és ehhez az élethez a megfelelő erőkhöz jussunk. Az egyház fölemeli, fölmagasztalja az embert s benne és vele kapcsolatban megneme­síti a természetet. S a felsőbb rendű élet táplálása kenyérrel és vérrel történik a Megváltó akaratából — az eucharisztikus kenyérrel és vérrel. Azért valami szatanikus vonást kell látnunk korunk ellenséges áramlataiban, amelyek az Isten üdvözítő ökonómiájával szemben szintén a kenyér As a vér jegyében támadnak. A kenyérkérdés cégére alatt törekszik a bolse- vízmus az embert nemcsak a magasabb rendű kegyelmi élettől megfosztani, hanem a lelket és minden szellemi valóságot tagadni, az anyagnak egyedüli valóságát elfogadtatni s így az embert az anyag rabszolgaságába lealacsonyítani.

Next

/
Thumbnails
Contents