Az Esztergomi Helyi-Gőzhajó Részvény társaság szolgálati szabályai az alkalmazottak és szolgák részére (1886)
13 tik. Télen, midőn a hajóhíd ki van szedve az Esztergom és Párkány közti átkelést, nyáron, illetve midőn a hajóhíd kikötve van az Esztergom és Kövesd vasútállomás közti átkelést látja el első sorban a társaság. 68. $. Azon esetben, ha a dunai jég beállása vagy az összes hajók megromlása vagy egyéb általános elemi csapások miatt az üzlet teljesen beszüntetendő —• azon napon, midőn az igazgató tanács a szünetelést kimondja : az összes napidijasok (59. <$.) azonnal elbocsátottaknak tekintetnek és dijaik a következő naptól kezdve ki nem járultatnak. A hajóvezető, az 1 gépész és az első matróz, vagy ha több ilyen van alkalmazva, mindannyian, azon napon, melyen az igazgató tanács a szünetelést kimondotta, — várakozási állományba esnek. 69. A várakozási állományban levők, a mennyiben a IX. fejezetben meghatározott módon nekik az igazgatóság a szolgálatot azonnal föl nem mondja — a következő naptól számítva csak szüneti fizetést húznak. 70. §. A szüneti fizetés, a rendes fizetésnek egy harmad részével kevesebb, azaz a havi járandóságból annak egy harmadrésze levonatik. 71. § A mennyiben valamelyik alkalmazott — ily kényszerszünet beálltával — várakozási állományban maradni nem akar, jogában áll fölmondani, mely esetben egy havi teljes fizetés kiadása mellett tartozik a szolgálatot minden egyéb igény érvényesithetése nélkül elhagyni. 72. §. Az üzlet szünet a vezér igazgató által szóval hirdettetik ki s az alkalmazottak nyilatkozatai 24 óra alatt ugyanahhoz írásban beadandók. A ki 24 óra alatt fölmondását illetve szolgálatbóli távozását be nem jelentette, várakozási állományban levőnek tekintetik. A szünetelés alatt tett fölmondás esetében csak szüneti fizetéssel való kielégítésnek van helye.
