Pálinkás László: Esztergom XVIII. századi művészeti emlékei (1937)
80 annak a meghatározására, hogy XVII.—XVIII. századi művészetünkben mit kell közvetlen itáliai vagy Bécsen át közvetített olasz művészeti hatás számlájára írni. Távol vagyunk azonban attól, hogy a pozitivista, aprólékos részletkutatás min- denekfölött való fontosságát hangsúlyozzuk, a rendszeres analízis szükségességét csak XVIII. sz.-i műemlékeink szórványos és rendszertelen feldolgozottsága hozta magával. Hosszas és részletes topografikus kutatást kell folytatni előzőleg, hogy csak egy bárok festő vagy szobrász monográfiáját is megírhassuk. Számos publikációnak és felvételnek kell napvilágot látnia, hogy a magasabb stíluskritikai összefüggéseket észrevehessük. Egyelőre le kell mondanunk — és az anyag hiányos közzététele folytán erre kényszerítve is vagyunk, — hogy a levéltári adatok hiányában mesternévvel el nem látható alkotásokhoz analógiákat keressünk, stílusuknak eredetét és fejlődését szemmelkísérjük. Ezek azok a szempontok, melyek arra vezettek, hogy a tetszetős és divatos szellemtörténeti vagy stílustörténeti beállítás helyett elsősorban is adatközlésre, a magyarországi bárok keresztmetszetében egy kis szelvény topografikus felderítésére vállalkoztunk.
