Pálinkás László: Esztergom XVIII. századi művészeti emlékei (1937)
75 tákba csavarodó párkánytagok, melyek az épületet övező párkány folytatásai, rajzos jellegükkel teljesen beleilleszkednek Hartmann lapos, a felület síkjában mozgó dekorációjába.53 * A felület architeklonikus felfogásában, az épülettengelyek elhelyezésében, a kapuzat dekoratív tagozatainak rajzában az Obermayer-ház (1767.) egyenes leszármazottja a bencés székháznak (1763.) [27. kép).&i Földszintjén a vízszintes, emeletén a függőleges tagozás dominál, épp úgy, mint a Gróh-háznál. A Városháza timpanonjának előzményeként már itt is timpanon koronázza a homlokzatot. Az épületet Malonyai Pál kanonok hagyományozta a Mária-Nosztra-i pálosoknak, akik az emeletet 1763-ban építették rá. Kapuzata is ekkor kaphatta mai formáját. Az épület különben erősen van restaurálva, különösen az ablakkereteknél és a föléjük helyezett dekorációban. Balogh Albin a pesti pálos-templom mesterét Mayerhofier Andrást véli felfedezni a pálosok szerény szállásházának átépí- tőjében is55 s általában hajlandó az esztergomi bárok házak és templomok nagyrészének tervezőjét Mayerhofferre vagy környezetére visszavinni.56 Mayerhoffer szereplése Esztergomban azonban még okmányilag semmiképp sincs bizonyítva s így szélesebb körű működést neki tulajdonítani és Esztergom városképének kialakításában a helyi mestereket mellőzni, elhamarkodott általánosítás lenne. Mayerhoffer szerzőségét a Vármegyeházánál és a Sándor-palotánál stílkritikai alapon elfogadhatjuk,57 * míg a fennmaradó. és lényegesen számosabb XVIII. századi építkezéseknél azonban nem a bárok Pest építészeti sajátságai, hanem helyi stílusjegyek jelentkeznek első sorban. Különben is a pálosok volt szállóházának kapukiképzése lineáris, síkban elgondolt jellegével Mayerhoffer és környezetének erősen plasztikus kapuzatmegoldásaitól — mint amilyen Esztergomban a Vármegyeháza kapuzata is, — merőben eltér. Az esztergomi helyi bárok nincs plasztikusságra és festőiségre beállítva, hanem józan, egyszerű, polgári stílu53 Ezt a motívumot találjuk meg a gimnázium kapuzata lelett is. 5-1 Balogh A.: Történelmi séta Esztergomban. 17. 1. 55 Esztergom barokk építéséről c. cikkében. 56 Balogh A.: Történelmi séta Esztergomban. 54. 1. 57 Béh E.: Adatok a régi pesti Kálvária történetéhez. 202. 1. — u. ő.: A régi Buda és Pest építőmesterei... 16., 32., 50. 1.
