Pálinkás László: Esztergom XVIII. századi művészeti emlékei (1937)

61

A Kálvária-csoportra vonatkozólag, egyéb támpont hiányában, pusztán hiteles alkotásaival való összetévesztés alapján, Hebenstreit szerzősége nem állhat fönn. Az esztergomi Kálvária ismeretlen mestere sokkal közelebb áll még a bárok formakincshez és a barokos lelkivilághoz, semmint az öregségében már erősen modoros Hebenstreit. Hekler Antal43 a Kálvária-csoport alkotójában egy oly vidéki kőfaragót sejt, ki a pesti józsefvárosi, már elpusztult Kálvária nyomán dolgozott, épúgy, mint a gödöllői Kálvária mestere. Bár a józsefvárosi Kálváriára visszavezetett belvárosi Kereszt-oltár mesterének elsőrendű alakjainál az esztergomi szobrok úgy faragásban, mint kifejezésben gyengébbek, még abban az esetben is nehezen illeszthetők bele valamely vidéki mester munkásságába, ha ez a kompoziciót esetleg készen is vette át. Esztergomban, és környékén nincs még egy olyan alkotás, melyet ezzel a feltételezett mesterrel lehetne összefüggésbe hozni. Alighanem a pest-budai szobrászok között kell keresnünk azt a mestert, — esetleg a Kereszt-oltár mesterének közvetlen környezetében — aki az esztergomi Kálvária-csoport szobrait is faraghatta.44

43 A magyarországi barokk szobrászat európai helyzete. 15. 1.

44 Mária és Magdolna alakjának beállítása és taglejtéseiknek azonossága alapján egy teljes pest-budai szobor-sorozat állítható föl, melynek tagjai a belvárosi Kereszt-oltár, a józsefvárosi Kálvária, a gödöllői és eszetrgomi Kálvária-csoportozatok, a pesti ferencesek, a Rókus-kápolna és a tabáni plébánia-templom előtt lévő Feszületek lábainál álló Magdolna alakok.