Pálinkás László: Esztergom XVIII. századi művészeti emlékei (1937)
58 Péter és Pál apostolok szobrai (1770—72.),32 valamint az esztergomi Szent István és Szent László-szobrok — Hebenstreit művészegvénisége nem felel meg annak a nagy hírnévnek, mely nevét legújabban, felmerülése után33 kísérte. Ezen alkotások, valamint azon körülmény alapján, hogy szobrai az országban szerteszórva találhatók,34 inkább egy olyan művészegyéniségre kell gondolnunk, mint volt a XIX. század elején Pesten Du- naiszky. Nem kimagasló tehetségű, de nagy szorgalmú és sokat foglalkoztatott mester, kinek műhelye volt Pesten, ahonnét aztán az ország legkülönbözőbb részeire szállított templomi szobrokat. Életének utolsó éveiben fiával dolgozott együtt, kinek alkotásait apja, illetve műhelyének munkáitól szétválasztani még nem sikerült. Hebenstreit nevét Esztergomban egyéb szobrászi alkotásokkal is kapcsolatba hozták, így elsősorban Boldog Özséb és Körösi Márk életnagyságon felüli szobrait (20., 21. kép) tulajdonították Hebenstreit munkájának.35 36 A szobrokat Gorge}" Márton esztergomi kanonok állíttatta 1780. körül38 a mostani Fürdőszálló helyén fakadó meleg forrás mellett álló és már elveszett Nepomuki Szent János-szobor két oldalára.37 Az alkotó szobrász neve nem maradt fenn s levéltári adattal sem tudjuk ezt az attribuciót igazolni. Nem lehetetlen ugyan, hogy Görgey kanonok Hebenstreitet korábbi esztergomi munkái alapján ismerte, de hogy a szobrokat vele faragtatta volna, azt nemcsak a szobrok között lévő kvalitásbeli különbségek, hanem a művészi formalátás és az egyes részletformák meg32 repr.: Biró J.: id. m. 120—121. kép. 33 Béh E.: A régi Buda és Pest építőmesterei, pp. 49—52. 34 Gödöllő, Nagy-Tétény, Esztergom, Vác, Eger, Szécsény, Jászberény, Pest, Belényes, etc. — L. Hekler A.: Budapest als Kunststadt. S. 77—80. él ti. ő.: A magyar művészet története. 180. 1. 35 Lépőid A.: A szenttamási kálvária. — Hekler A.: A magyar művészet története. 180. 1. — Hekler csak az egyik szobrot, Boldog Özsébet, »egy könyvettartó szent szobra az esztergomi székesegyház előtt«, ismeri és tulajdonítja Hebenstreitnek. 36 Görgey 1777-ben lesz esztergomi kanonok. L. Koílányi F.: Esztergomi kanonokok. — Hebenstreit pedig 1783-ban hal meg. 37 )>.. .ad easdem calidas aquas est statua S. Joanni Nepomuceni munita cum statuis ad modicam distantiam sub Illmo ac Revmo Martino Görgey erectis B. Eusebii et Venerabilis Marci Chrisini quae expensis Venerabilis Capituli conservantur...« Can. Vis. Acquaticae Civitatis Strigoniensis, Anno 1824. Filialis S. Thomae et statuae. Primási Lvtár. fase. LXI. lib. 362.
