Pálinkás László: Esztergom XVIII. századi művészeti emlékei (1937)
57 számba menő többszörös csavarodását a templom-homlokzaton magasra elhelyezett szobroknál művészi céltudatosságnak is vehetjük. Az alakokat magyaros ruhába öltözteti és a feszes nadrág, valamint a testhezálló zubbony megmintázásában nagy, sima felületeket ad. A nyaknál csattal összekapcsolt köpeny a széles mozdulatok következtében az alakok mögött nyugodt, nagy redőzetekben omlik alá. Szent István (18. kép) baljában hatalmas országalmát, erősen restaurált jobbkezében pedig jogart tart. (Megújítás következtében nyerték ormótlan alakjukat Szent István koronáján és az országalmán lévő keresztek.) Szent László (19. kép) kinyújtott jobbjában a test felé visszahajló bárdot tart, bal keze kardjának markolatán a köpeny redőzetében vész el. Mindkét szobor a Hebenstreitre jellemző fejtipust követi: kiugró pofacsontok, széles tömpe orr, az erősen ívelt szemöldökcsontok alatt mélyen ülő apró szemek, meredek magas homlok. A szakáit és a korona alól elő- türemkedő hajzatot igen jellemzően apró kis fürtökre bontja. A szobrokból hiányzik a belső tartalom, a mozdulatokat átfűtő és magyarázó érzés. Az esztergomi szobrok Hebenstreit működésének legmodorosabb alkotásai és ezt a hatást a túlzott kilengő testkezelés még fokozza. A szobrok Hebenstreit belényesi apostolaihoz állanak közel úgy formailag, mint kvalitásbelileg.30 Készítési időpontjuk is egybeesik (1770—72.) és Hebenstreit művészi fejlődésének visszahanyatló, öregedő fázisát képviselik. Hebenstreit művészegyénisége és munkássága egyike a magyarországi bárok szobrászat legérdekesebb és legsürgősebben felderítésre váró problémáinak. A mai művészettörténeti irodalom Hebenstreitet kivételes tehetségű művészegyéniségnek szereti feltüntetni. A neki tulajdonított nagyszámú műalkotás közül azonban éppen a legkiemelkedőbbeknél hiányoznak még ezideig a biztos levéltári adatok. Attribuciójuknál csak feltevésekre és stíluskritikai összevetésekre vagyunk utalva. Az ok- mányilag Hebenstreitnek tulajdonítható művek alapján, — mint a szécsényi ferences-templom Szent Alajos- és Szent Bo- naventura-szobrai (1775.)31 és a belényesi templom Szent 30 Biró J.: A belényesi róm. kath. templom. 143. 1. 31 Kévhelyi-Réh E. közlése alapján szerződésileg hiteles munka, 1. Hekler A.: A magyar művészet története. 180. 1.
