Pálinkás László: Esztergom XVIII. századi művészeti emlékei (1937)
54 zunk.16 Kellner 1772-ben a székesfehérvári székesegyház Hillebrandt tervezte főoltárának stukkmunkálatait is végzi.17 Mindezekből a mesternévvel is kapcsolatba hozható műalkotásokból a puszta művészettörténeti adaton kívül egyéb kimutathatólag nem maradt fönn. Az oltárok felépítésére vonatkozólag csak a Canonica Visitatio szűkszavú leírásai nyújtanak némi felvilágosítást.18 Esztergom művészeti emlékei között, melyeknél a Pest- Budához való művészeti igazodás idáig majdnem egyedülálló volt. a bécsi és pozsonyi mesterek működése új színt, felfrissítő művészi áramlatot, a rokokónak finomabb udvari levegőjét hozhatta. A templomból azonban, alaprajzán kívül, csak a két homlokzati szobor és két mellékoltárkép maradt fenn. A templom alaprajza centrális elrendezés felé törekszik (15. kép) és ebben Franz Anton Hillebrandt stílusa Lucas von Hildebrandt centrális alaprajzú kupolás templom-típusát követi. A kupolával fedett hatalmas központi térhez görög kereszt alakban csatlakozik a fél kupolával fedett szentély és a bejárat utáni kisebb kupolával fedett előtér, valamint kétoldalt a központi térbe nyíló tágas mellékkápolnák.18/a A kereszt szárához kétoldalt a szentélynél egy-egy sekrestye, a homlokzatnál pedig egy-egy négyszögletes helyiség csatlakozik. A templomot 1814-ben restaurálták és alaposan átépítették. Homlokzatát már a Hillebrandt-féle eredeti állapotban is ko- rintusi fejezetű pillérek tagolták a sarkokon és a középtengelyben elhelyezett torony szélein, valamint ennek folytatásaként a kapuzat két oldalán. Az átalakításkor azonban a pillérek számát megnövelték, a barokos voluták szerepét lecsökkentették s a templom-homlokzatot szöbrászi díszétől megfosztották18^ a neoklasszicizmus hidegebb dísztelenebb és 16 Fleischer Gy.: Adatok a féltornyi kastély és belső díszítésének történetéhez 153., 156. 1. 17 Schoen A.: Székesfehérvár XVII. századbeli kő- és képafragói. 3. 1. — rí. ő.: Deutsche Meister in Stuhlweissenburg im XVIII. Jahrhundert. S. 311. 18 Can. Vis. Ecclae Parochialis Archi-Episcopalis Civitatis Strigoniensis. Primási Lvtár. fase. L. lib. 206. b. XIX. §. 18/3 A templom alaprajzát az 1820-ban Rudnay hercegprímás által a templom lebontása előtt készíttetett felvétel alapján közli Matties J..- Arx Strigonien- sis ... Tab. IV. 1S/b Az átalakításkor »Georg Schmidbauer, Zimmermeister« készített alaprajzi (tetőszerkezeti) és homlokzati rajzot. — Primási Lvtár, Structura Basilicae, 1814. Nro. 8. Aufnahm Plann... — A templemhomlokzat régi állapotáról készült távlati rajzot közöl Mathes J.: op. cit. Tab. V.
