Pálinkás László: Esztergom XVIII. századi művészeti emlékei (1937)
44 den kétséget kizárólag, mint pesti festőt nevezik meg, kit Gras- salkovich ajánlott a városnak. Ezen az alapon az is feltételezhető, hog3r Grassalkovich számára állandóan dolgozott és a nagy magyar mecénás által építtetett templomokban így Raindl alkotásai lappanghatnak felfedezetlenül. Az esztergomi templom kifestésére azonban ekkor még nem került sor. Raindl csak helyszíni megtekintésre jött Esztergomba. Úgy látszik, a templomot akarták minél előbb befejezni és így a hosszadalmas freskófestési munkálatokat elhalasztották, mert még ugyanebben a hónapban utasítást kap Oratsek, hogy a szentélyt egyszerűen meszeltesse ki és helyezze olyan állapotba, hogy ott istentiszteletet lehessen tartani.19 Hogy a szentély mostani freskóját (12. kép) Raindl mikor készítette ez után el, pontosabban nem állapítható meg. Tény az, hogy 1788-ban a szentély már festve volt.20 Föltételezhetőleg azonban már 1788. előtt elkészültek a freskók, mivel 1778-ban már Jelenek (Jelenech) Ferenc esztergomi festő a szentélyt festi, a kapiteleket és az oltár szobrait aranyozza.21 A jegyzőkönyvek szűkszavú adataiból nem állapítható meg egész bizonyosan, hogy a szentélyfreskó ekkor már készen volt-e, minden valószínűség azonban amellett szól, hogy az oltár és a falak díszítését csak akkor kezdték el, mikor a freskófestés után ezek már nem piszkolódhattak be. A szentélyboltozat freskójának költségeihez Paló János városi tanácsnok járult nagyobb összeggel hozzá. Raindl művészi pályájáról ezenkívül semmit sem tudunk. Esztergomi freskóján, mely Szent Pál lefejezését Róma falain kívül, számos mellékalakkal ábrázolja, határozottan mint Maul- pertsch tanítványa mutatkozik be. A mester festőiségét, finom, elmosódott tónusait, éles színezéssel, erősen rajzos jelleggel helyettesíti. Egyes alakjainak tartás-motívumát Maulpertsch tanulmányaiból veszi át, akinél viszont sokkal elbeszélőbb, liisto19 »... determinata extitit: quatenus Fornix Sanctuary dealbet idemque Sancturairum cum oratorys et sacristis integre debito ac requisito modo ita ut et Sanctissimum ibid, asservari convenienter valeat et divina quoque quantocius obiri possint instruat et consummet...« Városi Lvtár. Protoc. Polith. A. 1759. aug. 27. p. 139. 20 Acta Visitationis Canonicae Ecctae L. R. Cittis Strigoninensis. Primási Lvtár. fase. LXI. lib. 363. 21 Városi Lvtár. Protoc. Polith. A. 1778. márc. 27. p. 105.; ibid. A. 1779. jan. 26. p. 26. — Az állványozást Schaden Lénárt helybeli kőműves- mester végzi (ibid. 1778. márc. 30. p. 114.)
