Pálinkás László: Esztergom XVIII. századi művészeti emlékei (1937)

A EERENCRENDIEK SZENT ANNA-TEMPLOMA

Az eszlergqm-vizivárosi ferencesek letelepedése ulán (1683.) Esztergom szab. kir. város tanácsa a ferenceseket 1687. inárc. 6-án kelt okmányában hívja be a mostani Belváros terülelére. Számukra telket adományoznak azzal a föltétellel, hogy a tanács akkori tagjainak családjai az építendő templom kriptájában családi sírboltokal építhessenek. Ezt az adományozást I. Lipól 1700. szept. 17-én kell királyi oklevélben erősíli meg.1 A templom építésére Széchenyi György érsek 20.000 rajnai forintos alapítványt tett 1690-ben. A Szent Anna tiszteletére szentelt templom alapkövét azonban csak 1700-ban telték le. Az építkezés igen lassan haladt előre, elsősorban a kuruc-labanc háborúk zavarai következtében és a folytonos háborúskodásban anyagilag teljesen tönkrement lakosság pénztelensége miatt. Nem kis szerepet játszott az építkezés késésében a mesteremberek hiánya. A török uralom alól felszabadult Esztergomban az építkezés a többi városoktól eltérően, csak nagyon lassan és későn indult meg. Esztergomban a XVIII. század elején csak egy-két jelentéktelen mester tartózkodott, kik nagyobb- szabású templomterv kivitelezésére nem voltak alkalmasak és leginkább csak a városi házak helyreállítását végezték. A mesteremberek hiánya már a vízivárosi ferences-zárda építkezésénél is érezhető volt és a kolostort legnagyobb részt katonai erővel építették.

A belvárosi ferences-zárda és templom első alakjában 1716- ra készült el s a rendházat a vízivárosi kolostor kettéosztásával 1717-ben népesítették be. A templom mocsaras, laza talajon épült s bár már kezdetben is cölöpös alapépítményt alkalmaztak, a talajelcsúszások következtében a falak és a boltozat annyira megrongálódott, hogy 1745-ben már a hajó teljes

1 A templom és a zárda épitéstörténetére vonatkozó csekély számú fennmaradt adatot összefoglalóan közli Virágh R.: Szent Ferenc fiai Esztergomban. 102-105. 1.