Pálinkás László: Esztergom XVIII. századi művészeti emlékei (1937)
27 nál és G. B. Gaulli-nál iskolázott Martino Altomonte-ra37 vagy közvetlen környezetére gondolhatunk. Altomorite magyarországi munkásságát eddig a győri karmelitáknál (1726—27.) és a barátudvari plébániatemplomban (1740—41.) sikerült kimutatni.38 Az esztergomi főoltárkép 1736—37. között keletkezhetett. Altomonte korábbi, valamint későbbi magyarországi működése tehát szereplését Esztergomban sem zárja ki. Ebben az időben (1736—37.) Altomonte Zwettl-ben, Eschenau-ban és Wienerneustadtban is dolgozott. Az esztergomi oltárkép Altomonte alkotásai közül a Heiligenkreutzban lévő Szent Lipót oltárképpel tart szorosabb rokonságot,39 bár nem annyira festői mint ez, hanem inkább rajzos jellegű, keményebb színezéssel. Közelebb áll az olasz formalátáshoz, racionálisabb, mint x\lto- monte egyéb levegős, rokokós kompozíciói, melyektől a színezés mélységével is eltér. Mindezek a némileg eltérő stílusjegyek azonban Altomonte munkásságába beleilleszthetők, csak a képen mutatkozó elrajzoltságok utalnak gyakorlatlanabb mesterre vagy tanítványra. A hibátlan és gazdag kompozíció minden bizonnyal magától a mestertől származik s csak a kivitelezésben jutott a tanítványnak nagyobb szerep. Ezen kívül még két mester kezét véljük felismerni a mellékoltárok festményeiben. Míg a Xav. Szent Ferenc- és Szent István-oltárképek (í. kép) stílusa egy mesterre vall, addig a Szent Kereszt-oltárkép (5. kép) ezektől színezésben és formalátásban is erősen elüt. A templom bárok berendezésének értékes darabja a régi orgona is (6. kép), melynek építését a rajta lévő rocaille- díszítés alapján már a század harmadik negyedére tehetjük. A barokosan előreívelő orgonakarzat közepén, finom faragású, kecses Immaculata szobrot találunk. A régi jezsuita-templom, mely eredetileg is magasabb művészi igényekkel létesült, mai formájában Esztergom legegységesebb és a bárok művészet hangulatát leghívebben visszatükröző emléke. 37 Klaus, 1.: Martin Altomonte, sein Leben und sein Werk in Österreich. — Garzarolli-Thurnlackh, K.: Die barocke Handzeichnung in Österreich, p. 77. .38 Stengi M,: Győr műemlékei. 13—15. 1. 39 repr.: Frey, D.: Die Denkmale des Stiftes Heiligenkreutz. S, 191, Abb. 142.
