Szabó Mihály: Esztergom vármegye szabályrendeletei (1897)
10 eff-í , ; , . - -r, , j ‘ v . A szavazásra kitűzött kérdés amennyibe lehet, mindig - úgy teendovfel, hogy a tagok egyszerűen »igen« vagy »nem«- mel felelhessenek, — a megszakítás nélkül eszközlendő sza- vazas közben\beszedet tartani vagy szavazatokat indokolni nem szabad, a szavazás befejezte után névsora nyomban még egyszer felolvasandó. A szavazatok a szólók szerint .vétetnek számba, ha tap- kíván i;i a kérdés felállás es ülve maradás utján szavazással döntetik el, azon esetben pedig, midőn valamely törvény különösen rendeli, vagy 20 tag Írásban beadott kiyánatára az elnök a névszerinti szava- zást elrendelni tartozikA Az elnök rendszerint nem szavaz, de szavazat egyenlőség eseten az ő szava dönt. Y §■ A közgyűlésen jelenlevők határoznak. Aki a törvényhatóság közjavadalmait bérli, vagy azzal szerződési viszonyban vagy perben áll, a törvényhatóság közjavadalmaira vonatkozó vagy\ szerződési viszonyból eredő ügyek feletti tárgyalásban részt dem vehet, sem a határozat hozatalához szavazatával Aerri járulhat. Nem vehetnek neszt a tárgyalásban, sem szavazatukkal a határozat meghozatalához nem járulhatnak: a megyei törvényhatósági bizottságnak községi elöljáró tagjai akkor, a midőn tisztviselőknek ellenőrzése, felelősség alól való felmentése, ellenük a fegyelmi törvény értelmében vizsgálat elrendelése avagy azoknak hivatalaikból való felfüggesztése forog szőnyegen, mely/esetekben azophan a határozathozatal titkos^ Stavazas utján. történjV es a következő mádon eszközlendő: a jegyzők egyike betűrendben felolvassa a közgyűlés ezen ügyekben szavazásra jogosított tagjainak neveit, kik szemé- lyosen az elnök előtt kitett ládába teszik .szavazatlapjaikat; az igy egybegyült szavazatokat az elnök felügyelete alatt a gyűlés szine előtt a jegyző összeszámítván, az elnök kimondja az eredményt. \ A szavazáshoz megkivántató egyforma minőségű és
