Szabó Mihály: Esztergom vármegye szabályrendeletei (1897)
583 vízzel locsolni és általában a tenyésztést elősegíteni és egyúttal gondoskodni, hogy a fák gályái a távirda-vezetéktől egy méter távolságnál közelebbre ne jöjjenek. Amennyiben ezen munkákat az útkaparó egyedül nem teljesíthetné, kellő számú napszámosok kirendelését kéri az útbiztostól. 7- §• Az útkaparó köteles a kavicspályán támadt mélyedéseket és kerékvágásokat szüntelenül kijavítani, az útpadkán levő kátyúk és kerékvágásokat pedig folytonosan kiegyengetni. 8. §. Az útkaparó tartozik az útvonalán levő műtárgyakat folytonos szemle alatt tartani, azokat minden nagyobb esőzés után, de legalább minden hónapban egyszer alaposan megvizsgálni és az észrevett legkisebb hiányra vagy sérülésre az útbiztost figyelmeztetni. A műtárgy be- és kifolyásánál a füvet és gazt eltávolítani köteles, és egyszersmind arra ügyelni, hogy a víznek lefolyását a hidak nyílásaiba hordott kövek, gaz vagy egyéb tárgyak ne akadályozzák. Ha egyes műtárgyaknál olynemü megrongálások állanak elő, melyek a közlekedésre veszélyesek, az útkaparónak kötelessége ezekre a közlekedő közönséget alkalmas jelek felállítása vagy a sérült résznek ideiglenes elkerítése által figyelmeztetni, s ez iránt az útbiztosnak azonnal jelentést tenni. Tartozik továbbá szigorúan felügyelni, hogy a távirda- vezetékek meg ne rongáltassanak és mindenkit, a kit ily rongálásnál tetten ér, tartozik az útbiztosnak feljelenteni. 9- §• Az úton netán támadt elemi károkat köteles tehetsége szerint azonnal helyreállítani, mindenesetre azonban az útbiztosnak bejelenteni. io. §. Az útkaparó tartozik a kavics-szállitásra felügyelni és
