Szabó Mihály: Esztergom vármegye szabályrendeletei (1897)
573 és útkaparói lakoknak, azok melléképületeinek és kerítéseinek, az út mellé ültetett fasoroknak, védültetvényeknek, sövényeknek, szóval minden a közlekedés czéljaira szolgáló vagy azok fentartására megkivántató bármely létesítménynek, úgy szándékos, mint vétkes mulasztásból vagy gondatlanságból származott rongálása kihágást képez. Ilyen kihágások, amennyiben rossz szándék forgott fenn, 15 napi elzárásig és 100 frt pénzbüntetésig, ha pedig rósz szándék nem forgott fenn, 30 írtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendők, továbbá kötelesek a tettesek az okozott kárt megtériteni. (1890. I. t.-cz. 125. §.) 2°. §. Tilos az útpadkáknak és árkoknak, kő, kavics, föld vagy más anyagok nyerése szempontjából kivájása, az útárkok betömése, azok vízfolyásának elgátlása, szemét, kő, föld, trágya, fa vagy más anyagoknak azokba hányása, más mederbe folyó patakok, források, vízelvezetéseknek, trágyalé, pöczegödör, iszap- és szennyvizeknek belevezetése, hidaknak, csatornáknak, csővezetékeknek betömése, azok levezető árkainak elgátlása, beültetése, az árok vizének elfolyása ellen védgátak vagy sövények emelése, az útnak vagy bármely ahhoz tartozó résznek magánhasználatra elfoglalása és átalakítása, amennyiben az 1885. XXIII. t.-cz. mást nem rendelne. Az ezen szakasz határozatai ellen vétők 50 írtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendők és a megbüntetett cselekmény által okozott károkat is megtériteni kötelesek. (1890. I. t.-cz. 26. §.) 21. §. Az út testében, annak árkaiban vagy tartozékain magánfelek által saját használatukra szolgáló csatorna-, viz- és csővezetékek, hidíik és átereszek, szóval bárminő létesítmények csak a kellő tervek s leírásokkal felszerelt kérelem alapján az illetékes hatóság részéről nyert előleges engedély mellett építhetők. Az ezen határozatok ellen vétők 100 írtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendők, azonfelül kötelesek az előbbeni állapotot saját költségükön záros határidő alatt
