Szabó Mihály: Esztergom vármegye szabályrendeletei (1897)
anyuval mint természetes és törvényes gyámjával, ha pedig az atyai hatalom gyakorlata felfüggesztetett, vagy a szülők egyike áem él, az árvaszékileg kirendelt gyámmal kötendő meg. \ 27- §• Azon esetre, ha a törvénytelen születésű gyermekeknek anyja még kiskorú, az örökbefogadandó részére az 1877. t.-cz. 39. §-a alapján kirendelt gyám van hivatva a szerződést megkötni. \ \ 28. §. Ha az örökbefogadó egyúttal gyámja az örökbefoga- dandónak, ez utóbbi részére a 30. §. a) pontja alapján gondnok rendelendő ki és\a szerződés ezzel kötendő meg. A közgyám — midt ilyen nincs jogosítva a kiskorú örökbefogadandó nevében az örökbefogadási szerződést megkötni, mert az 1877. XX. t\cz. 68. és 170. §§-ai értelmében a közgyám csak helyettesíti k gyámot és azon időig, mig a gyám működését megkezdhetné, a halaszthatlan gyámi teendőket hivatalból teljesiti; — az ellen azonban nem forog fenn törvényes akadály, hogy a' közgyám rendeltessék ki az örökbefogadandó gyámjául, esetleg gondnokául és mint ilyen, már a szerződés kötésére jogosult. 30. §• Az örökbefogadási szerződésbe belefoglalandók mindazon jogok (öröklési jog, névátruházás stb.) melyeket az örök- befogadó az örökbefogadottra és ez utóbbinak törvényes képviselője az örökbefogadóra (atyai hatalom,‘gyámság) átruház. 3i- §• Örökbefogadás utján csak az örökbefogadó családi- vagy az örökbefogadó nő születési családneve ruházható át az örökbefogadottra; özvegy nő elhalt férje nevét nem ruházhatja át, mert azt csak ideiglen — netáni újabb fékhez meneteléig viseli. 32. §• A felek és ha az örökbefogadandó kiskorú 14 yves, ez
