Szabó Mihály: Esztergom vármegye szabályrendeletei (1897)

569

2. a komp vagy hajó megengedhető merülése és maximalis hordképessége súly szerint, továbbá az is, hogy a kompon hány személy, lábas jószág és szekér nyerhet helyet, a mint ez a forgalomba helyezési engedélyben (1890. I. t.-cz. 75. §-a) megállapittatott.

A kompnak megengedhető legmélyebb merülése a komp mindkét oldalán világos színre festett táblával, illetve vonallal jelölendő meg :

e) hajózható és tutajozható folyókon a kompok éjjel — akár közlekednek, akár állanak — fehér fényű világgal látandók el. Előbbi esetben a komp farán, utóbbi esetben a kompnak a folyam felső részén ;

f) azon réveknél, melyeknél hossz- vagy keresztkötél van alkalmazva, ha a viz hosszában akár gőzös, akár egyéb jármű közlekedik, a hosszkötelet használó komp tartozik azonnal azon oldalra menni, melyen a többi járművek közlekedését nem gátolja, a keresztkötelet használó komp pedig köteles a kötelet leereszteni. A kötél-leeresztésért semmi dij sem szedhető.

A hosszkötélen járó, éjjel csakis azon oldalon állhat, melyen állva a többi hajó közlekedését nem zavarja.

A keresztköteleknél használt úgynevezett »galambok« és a hosszköteleknél a legfelső és legszélső uszányok éjjel szintén fehér fény nyel világitan dók meg ;

g) a kompok közlekedése a folyam hosszában haladó járművek közlekedését nem gátolhatván, a révészek kötelesek az átjáró vonalhoz közeledő egyéb járművek elhaladását megvárni. Az ezen szakasz határozatai ellen vétők 50 írtig terjedő pénzbüntetéssel büntetendők, ezen felül az illetéktelenül szedett dijak visszafizetésére, végül a szükséges intézkedések végrehajtására szolgálatukból különbeni elbocsáj- tatás terhe mellett záros határidő alatt kötelezendők. (1890. I. t.-cz. 116. §.)

i3- §•

A hajó-, jármos- vagy forgóhidak, szóval a felnyitható hidak tulajdonosai vagy bérlői, kötelesek a hidat — a hajók