Szabó Mihály: Esztergom vármegye szabályrendeletei (1897)
45 alkotott, a m. kir. belügyminisztérium 1871. évi október hó 11-én 22767. szám alatt kelt intézvényével jóváhagyott és Esztergom vármegye szervezési szabályrendeletének kiegészítő részét képező szabályrendelet rendelkezései a törvényhatóságokról szóló 1886. évi XXL t.-cz. végrehajtása tárgyában 1886. évi julius hó 8-án 37621 /III. a) szám alatt kelt m. kir. belügyminiszteri körrendelet értelmében a hivatkozott t.-cz. rendelkezéseivel összhangzásba hozandók lévén, ehhez képest és figyelembe véve az 1871. évtől keletkezett újabb törvényeket és rendeleteket, a szóban forgó szabályrendelet rendelkezései a következőkben állapíttatnak meg. 1- §• A főjegyző az alispán akadályoztatása esetén, vagy ha az alispáni sz_ék_üres, úgyszintén, ha az alispán hivatalától felfüggesztetik, ez utóbbi esetben azonban csak a közgyűlés által leendő helyettesítésig, az alispáni teendőket teljesiti. 2- §• A főjegyző a megyei jegyzői hivatal főnöke és mint ilyen, az alispáni hivatalhoz beérkező ügyeket feldolgozás végett részint magánál megtartja, részint a megyei aljegyzők között lehetőleg szakma szerint, de mindenesetre akkép osztja fel, hogy egy és ugyanazon ügyre vonatkozó beadványok egy és ugyanazon jegyzőnek jussanak. 3- §• ’ ^ * A megyei levéltár, továbbá a központi iktató és kiadó hivatalok, valamint az iroda a főjegyző igazgatása alatt állanak, miért is a most jelzett hivatalok személyzete felett avagy azok szabadságolása iránti rendelkezéseket az alispán csak a főjegyző meghallgatásával teheti. 4- §• A főjegyző és aljegyzők a közgyűlés, az állandó, az igazoló és bíráló választmány, a közigazgatási bizottság valamint ideiglenes szakbizottságok s küldöttségek jegyzőkönyveit viszik, továbbá a kihágási ügyekre nézve előirt rovatos jegyzéket, a fegyelmi bírságpénzek központi nyilvántartását,
