Szabó Mihály: Esztergom vármegye szabályrendeletei (1897)
170 sorban a hatósági rendeletek, azok után a tavaszi közgyűlésen a zárszámadás, leltár és az azokra tett észrevételek, az őszi közgyűlésen pedig a költségvetés és arra tett észrevételek, — másodsorban: egyéb községi ügyek és levelezések, — harmadsorban: a legalább 2 4 órával a gyűlés előtt az elnöknél szóval, vagy írásban bejelentett indítványok tárgyalandók. (Közs. törv. 57. és 59. §§.) 14- §• A tanácskozást a kitűzött időben az elnök nyitja meg és vezeti, felhívja a szólásra jelentkezőket a jelentkezés sorrendje szerint, a tárgytól eltérő szólókat az ügyrendre figyelmezteti, a tanácskozást zavaró közbeszólókat rendre utasítja, szükség esetében tőlük a szót megvonja, a gyűlést háborgató hallgatóságnak zavargó tagjait egyszeri eredménytelen meg- intés után a gyűlésből eltávolítja, a széksértőkre a jegyző által hivatalból indítványozott és a közgyűlés által megállapított bírságot kimondja, a tárgyalás alatt levő kérdést a vita befejezése után a nézetek eltérése esetében szavazásra bocsátja, a hozott határozatot nyomban kihirdeti s a gyűlést berekeszti, szükség esetében rövid időre felfüggeszti vagy feloszlatja. (Közs. törv. 59. és 60. §§•) 15- §• Ugyanazon tárgyhoz minden képviselő csak egyszer szólhat, az előadót, indítványozót és a módositványok javaslatba hozóit azonban a vita berekesztése előtt, az első felszólalások sorrendje szerint végszó illeti meg, személyes megtámadás esetén önigazolása végett mindenki soronkivül is szólhat. Az elnök és a jegyző a tanácskozási rend érdekében vagy a kérdés alatti tárgy megvilágítása végett bármikor felszólalhat. (Közs. törv. 57. és 59. §§.) ió- §. A tárgyalás alatt levő kérdéssel együtt nem tárgyalhatok oly ügyek vagy indítványok, melyek azzal szoros összefüggésben nem állanak. (Közs. törv. 56. §.)
